Esteledett. Siza szobája ablakából figyelte az odakint tomboló vihart, s csak Ankhra tudott gondolni. már négy napja nem látta a fiút. Csak remélni merte, hogy nem esett semmi baja a dámpírnak, amikor Chodennel együtt távoztak, hogy megküzdjenek Inkognitóval. Épp kezdett feleszmélni mikor egy árnyra lett figyelmes a távolban, majd hirtelen Ankh jelent meg az ablakban. Siza ijedtében hátrébb ugrott, ám miután rájött, hogy csak Ankh az, kinyitotta az ablakot.
- Muszáj neked mindig rám hozni a frászt? - kérdezte Siza morcosan.
- Csak kedvelem a hatásos belépőket - vigyorgott Ankh.
- Nagyszerű - fintorgott a lány.
- És beengedsz végre? Vagy megvárod míg leesek? Na nem mintha nem esnék talpra vagy ilyesmi, de...
- Jólvan, jólvan, mássz már be mert hideg van.
- Felmelegítelek szívesen - mosolygott Ankh ravaszul.
- Azt valahogy rögtön gondoltam - jegyezte meg a lány kissé gúnyosan.
- Csak azt ne mond, hogy te nem szeretnéd - mosolygott Ankh,s közelebb lépett Sizához.
Siza elpirult, s végig a fiú mélybarna szemeit bámulta. Ezek a szemek mindig megbolondították őt. Ankh ezt nagyon jól tudta, s éppen ezért amikor csak tehette, mindig bevetette, hogy ha muszáj volt, vagy csak épp Sizát akarta kiengesztelni.
- D...de... - dadogta a lány.

Ankh csak mosolygott, átölelte a lányt, majd megcsókolta. Sizaviszonozta a fiú csókját, s átkarolta annak nyakát. Ankhnak sem kellett több, felkaptaa lányt sóvatosan az ágyra fektette, még mindig csókjaival halmozva el őt.
- Kívánlak! - suttogta a lány fülébe Ankh, s elindult lefelé a lány testén. Megállt annak hasánál, majd beleharapott a pólója szélébe, felnézett a lányra s mosolyogva elkezdte felfelé húzni a ruhadarabot. Mikor ismét felért a lány ajkához, kiengedte fogai közül a csekélyke méretű ruhát, megcsókolta Sizát, s kezével lehámozta róla a ruhát. A lány behunyta szemeit, s hagyta, hogy a dámpír azt tegye vele amit csak akar.
Ankhnak tetszett is ez a játék, így nem időzött sokat a lány melleivel, csak szépen lassan elindult lefele. Már türelmetlen volt, így nem foglalkozott azzal, hogy lehámozza azt a falatka tangát, amit Siza viselt, egyszerűen letépte azt a lányról. Csókot lehelt annak szeméremdombjára, s nyelvével máris nekilátott, hogy minnél boldogabb perceket szerezhessen szerelmének. Pár másodperc elteltével már érezte, hogy ez nem marad hála nélkül. Siza egész teste felhevült, s a lány apró nyőgésekkel adta tudtára a dámpírnak, hogy igenis jó munkát végez. Ankh azonban cseppet sem lassított, hisz már ő is tettre kész volt. Még egy kicsit játszadozott a lánnyal, majd lemászott az ágyról levette pólóját és farmerét, visszamászott Siza mellé, megcsókolta őt, elhelyezkedett s egy gyengéd mozdulattal behelyezte már merev férfiasságát Siza nedves ki kelyhébe. A lány halk sikollyal jelezte, hogy már erre várt. Ankh így nem tétlenkedett, azonnal mozogni kezdett a lányban, elősször lassú, majd egyre fokozódó tempót diktálva. Siza egy-egy váltásnál halkan felnyőgöttm kezeivel a lepedőt szorongatta, miközben Ankh hol megcsókolta a lányt, hol pedig annak melleivel játszadozott. A dámpír érezte Siza minden egyes rezdülését. Tudta, hogy a lány mennyire élvezi az egészet és ez őt is egyre jobban felhergelte. Folytatta hát a kis játékot tovább.
Fél óra telt el így talán, Siza egyre közelebb került a teljes beteljesüléshez. A dámpír is közel érezte már a célt, így egyre gyorsabb tempóban kezdett el mozogni a lányban. Ekkor hirtelen felforrósodott körülöttük a levegő, majd mindketten átadták magukat a teljes élvezetnek.

Negyed órával később.
Ankh ragyogó szemekkel figyelte a karjaiban fekvő Sizát, akiről lerít, hogy ezt a játékot bármikor szívesen játszaná, majd felült Ankh mellé, rámosolygott és megcsókolta:
- Ha ilyen jól teljesítesz, ígérem legközlebb is elengedlek négy napra. - mosolygott, s egyik lábát átdobta a fiú testén, majd ütemesen ringatni kezdte csípőjét a fiú ágyéka felett, míg a dámpírban újra fel nem gyúlt a vágy lángja, s a férfiassága ismét meredezni nem kezdett.
- Gondolod kibírnám én azt? - tette fel Ankh a költői kérdést, két kezével megmarkolta Siza fenekét, kicsit megemelte, majd ismét behatolt a lány már teljesen nedves kelyhébe...