Leon elment a szóbájába és egy kis dobozzal tért vissza.
-Sora lenne egy kérdésem ezt még akkor megvettem, amikor visszajöttem Amerikából, de nem mertem vissza menni a Színpadhoz, mert így is hogy kiborultál miután lefeküdtünk egymással és úgy gondoltam jobb a dolgot egy kicsit pihentetni és úgy volt, hogy két hónap múlva lejár itt Francia országban a szerződésem és utána visszamegyek a Kaleidohoz és akkor akartam megkérdezni tőled. Sora „drámai szünet” lennél a feleségem???
Sora arra eszmélt, hogy Leon még egyszer felteszi neki azt a kérdést, amire egész eddig várt.
-Sora hallottad mit kérdeztem?
-Igen hallottam csak olyan váratlanul ért.
-Mi akkor a válaszod??? Leszel a feleségem??
-Leon én nem is tudom, mit mondjak
-Mond, hogy igen és akkor már ma elveszlek.
-Leon ez nekem egy kicsit gyors.
-Tudod jól, hogy szeretlek és te is, szeretsz engem. Akkor meg nem értem, hogy mi itt a probléma.
-Jó és akkor mikor veszel is el??
-Amikor csak szeretnéd.
-Én, lehet, hogy bután fog hangzani de templomban szeretném, hogy legyen, és fehér ruhában akarok hozzád menni.
-Holnap akkor veszünk neked egy meseszép ruhát, és rád igazítatjuk. Utána beszélünk egy pappal, és titokban összeházasodunk.
-Hogy érted hogy titokban?? Nem akarsz róla szólni senkinek???
-Most még nem. Majd, csak ha visszamentünk a Színpadhoz és ott meg megtartjuk majd még egyszer a barátainkkal. Erre most minden féle képen szükség van, mert azt szeretném, hogy a fiam, amikor megszületik hivatalosan is a fiam, lenne.