Hasadóanyag
alcím: skizo-mazo mondóka
Belőlem kettő van a világon. Egy aki él, s egy aki álmodik…
Amelyik álmot lát, abból is kettő: Egy, ki hazugságot, s egy, ki önámításra képtelen. Ki a valóra lát, azt is duplán látja; megmenthetőnek, vagy eldobhatónak, s két irányba hajítja is el: egekbe, poklokra. A Pokolban kétfelé osztódik: egy, tisztítótűzbe, más az égetőbe. A megsemmisülésben aztán van, ami salak lesz, s lesz amit a Szentlélek-fuvallat levélként fölkap és Istenhez menekít. Ez utóbbi már tovább nem bomlik… Sőt! Az Úr markában hasonló por-társaival, s megszentelt vízzel elkeveredve agyagos formában újra az anyagi létbe nehezül, … hogy ismét csak álmodhasson, vagy boldogan, vagy keserűn…
|