Nyári fohász
Játszik a gyermek, isteni arcán fénylik az élet. Úszik a vízben, a lágy Balaton simogatja a testét. Lelke derűsen, tágra nyitott szemein mosolyog ránk. Illan a gond a szívünkről, szép feleségem is boldog. Ultramarín-ég! Felhőtlen, gyönyörű mesekönyv-kép, S létet-adó Nap! Mindig e fénnyel nézzetek Őrá!
Megjegyzés: egy keszthelyi akrosztichon
|