Szópárbajok és rivalizáló csoportok

a munkahelyi megbeszélések gyakori jellemzői

A csapatmunka mára már alapvető követelmény a mindennapi munka során. Bizonyára Te is hasznos munkakapcsolatra törekszel a kollégáiddal. Az értekezleteken történő hatékony együttműködés eredményes munkakapcsolatokat szül. Ezt azonban komolyan veszélyezteti az a nem ritka jelenség, amikor egy megbeszélés apró kis csoportokra szakadva próbálja a témát végeláthatatlanul, zajosan megvitatni. A hatékony megbeszélések segítenek a szópárbajokat kiváltó, az értekezletet elaprózó nehéz egyének kezelésében.

A két vagy több részre szakadt megbeszélések során a témától eltérő viták csak időpazarláshoz vezetnek. Ezek hátráltatják a csoport előrehaladását, és korlátozzák azt, hogy egy munkatárs milyen mértékben tud a megbeszélés egészéhez hasznosan hozzájárulni értékes megjegyzéseivel, észrevételeivel. A csoportokra szakadt megbeszélés zavarja azokat a résztvevőket is, akik azzal a szándékkal vannak jelen, hogy értékesen közreműködjenek. Ráadásul a részekre szakadt rivalizáló csoportosulások a megbeszélések során, még akkor is, ha a témáról beszélnek tovább, megfosztja a résztvevőket a közreadott ismeretek és észrevételek pontos befogadásától. Akár te vagy a megbeszélés vezetője, vagy az értekezlet egyik résztvevője, sikerrel használhatod a következő apró ötleteket, hogy újra eggyé kovácsold a megbeszélést akkor, amikor annak tagjai több különálló eszmecserét folytatnak egy-időben.

Tippjeink a következők:

Használj non-verbális (szavak nélküli) közléseket! Nézz egy rövid időre határozottan a résztvevőkre. Emeld fel a szemöldöködet, amikor rátekintesz valakire a résztvevők közül, vagy kézmozgással hívd fel magadra a figyelmet. Állítsd le azt, aki magáénak követeli a figyelmet mindaddig, amíg mindenki újra nem lesz része a megbeszélésnek.

Tegyél fel kérdéseket! Szólítsd meg azt a résztvevőt, aki vezetője lett az egyik kiszakadt csoportnak a megbeszélés során. Az eddig elhangzottak rövid összefoglalása után kérdezd meg, hogy mi az ő véleménye újra eggyé formálva a megbeszélést. Kérd meg, hogy észrevételeit ossza meg a megbeszélésen jelenlévőkkel. Pl. mondd azt, hogy �Azt hiszem, mindegyikünket érdekelne az, hogy mit gondolsz erről.�

Szóbeli közbeavatkozás. Van alkalom, amikor határozottan fel kell szólítanod azt a résztvevőt, aki vezetője lett az egyik kiszakadt csoportnak a megbeszélés során, hogy újra legyen része az egész megbeszélésnek. Tedd ezt szarkazmus vagy a harag, idegesség látszata nélkül. Pl. �Attól tartok, hogy számos jó ötletet mulasztunk el azzal, ha nem egymásra figyelünk, és mindenki beszélni próbál. Én tudom, hogy senki nem képes ezekre egyszerre figyelni.�

Legyen egy elfogadott csoport-jelzés! A jelzés emlékezteti a megbeszélés résztvevőit, hogy egyszerre csak egy megbeszélést tartsanak. Egyik ilyen, amelyik hatékonyan bevált az a közismert időkérés jele (a kézfejekkel formált �T� betű), amelyik után a hüvelyujjunkkal jelezzük, hogy egyszerre csak egy megbeszélésnek van helye.

Az emberek órákat töltenek a munkahét során megbeszélésekkel. A hatásos megbeszélés-vezetés az ő idejüket kíméli. Ha a szerteágazó megbeszélések és rivalizáló kis csoportok egyéni párbeszédei helyett sikerül a megbeszélést jól levezetni, az pozitív munkakapcsolatokat épít. A munkatársak úgy érzik, hogy idejüket és közreműködésüket értékelték, ha a megbeszélések menete jól kézben van tartva és az egyénieskedő megnyilvánulásokat sikerrel kezelik.

<