Yu Yu fanoldal! - G-Portál

3. Kíméletlen nõszemély

Egy bilincs mellett, melyen alvadt vér csillogott a neon fényében egy fekete bõrszíj és egy fehér szétvágott ing hevert. A földön egy nadrág hevert. Kiérve az elõszobába egy zakó hevert egy székre hányva. Felfelé menet a lépcsõn egy pár fekete cipõ volt hanyagul lelökve. A hálószoba elõtt hevert két szürke zokni. Beérve a hálószobába ugyancsak a földre hajítva hevert egy fekete kabát, mellette egy ugyancsak fekete nõi nadrág hevert egy drapp hosszúujjú, mély dekoltázsú blúzra hajítva. A szobát nyögések és ágyrecsegés zaja töltötte be. A matracon egy õsztincses férfi feküdt, rajta pedig egy nõ „lovagolt”. A férfi lihegve figyelte a nõ bekötött vállát. A nõ a plafont figyelte, fekete tincsei közül kilesve. Érezte ahogy lecsúszik a férfi keze a csípõjérõl. Lenézett, megnézni remekmûvét. Ahogy várta, a férfi szájaszélérõl egy vékony sáv nyál csorgott és kábultan meredt a két fel-le rázódó mellre. Kicsit jobban megfigyelve viszont felfedezte, hogy nem is a mellét nézi, hanem a sebesült vállát. Gondolta kihasználja. A férfi már majdnem elérte a csúcsot, mikor Black Death ráült, és meg se mozdult. Ölbe tett kézzel várta a férfi reakcióját. Nem is váratott sokat, megérintette a nõ csípõjét. Black Death nevetve húzott le egy pofont a férfinak.
- Mi bajod? Nem élvezed? – kérdezte a nõre nézve.
- Tudod, hogy mennyire fájdalmas sérülten k***lni?
- Nem tudom, de te akkora qrva va...
Egy újabb pofon hallgattatta el a férfit. A nõ elõre emelte jobb lábát, melyen egy fekete magassarkú csizma ékeskedett.
- Nesze, egy kis ízelítõ. – és beletaposott a férfi vállába.
Az egész szobában visszhangzott a sikoly. Black Death leszállt a pasasról. Ital után nézett. Töltött magának egy pohárral és visszament megnézni munkája eredményét. A férfi a vállát fogva szívott egy cigarettát. Fogai sárgán vicsorogtak a nõre.
- Na folytassuk?
- Ezt megkeserülöd te ribanc.
- Ideje lesz már összeszedd magad te vén disznó. – felelte vigyorogva Black Death.
Valami megcsillant a hátánál, ahogy visszamászott a férfira. Ugyanúgy ült vissza, mint amikor abba hagyták. A férfi az arcába fújta a füstöt.
- Valahol azt olvastam, de lehet, hogy tv-ben láttam, miszerint ha nem fújod ki a füstöt a tüdõdbõl, és felhasítod, onan aztán dögivel jön ki a füst. Nem érdekel, hogy mennyi ebbõl az igazság?
A férfi nem felelt csak elmosolyodott, a nõ képébe fújta a füstöt, újra beleszívott cigarettájába és ráhúzott eggyet Black Death fenekére.
- Marha. – tört ki a nõbõl.
Felállt, rátette lábait a férfi kezeire, lehajolt és befogta a pasas orrát. Másik kezével elõhúztaa hátáhz csúsztatott kést és a férfi tüdejébe vágta. A pasas felköhögött egy kevés vért, utánna pedig kilehelte a lelkét. A nõ tusolni indult, még visszanézett utoljára. Figyelte, ahogy kiszáll a felvágott testbõl a füst. Az ablakból a holttestre hajított egy meggyújtott öngyújtót. Egy háztetõn figyelte ahogy kiérkeznek a tûzoltók. A többi már nem izgatta. Azt a Keyko Yukimurát akarta meglelni. Figyelmét egy sikátorra szegezte. A nagy semmit nézve, hirtelen beindult az élet. Egy kék kimonós lány rohant be a sikátorba, két férfi követte. Mondanom sem kell, hogy az árny a háztetõrõl eltûnt. A két férfi vigyorogva közeleldtek a rettegõ lány felé.
- Kérlek, ne gyertek közelebb... – szólt csengõ hangon.
A két ficsúrt nem izgatta a lány kétségbe esett beszéde. Egyre közelebb értek a lányhoz. Az majdnem felvisított. A két férfi koponyája recsegve ért össze. Pár csepp vér fröccsent hófehér arcára. Megszeppenve nézett farkas szemet egy nõvel, aki nagyon hasonlított az egyik barátjára. Megriadt, mikor a lány hozzáért. Pedig csak a vért törölte le az arcáról.
- Ne izgulj, ezért a két marháért nem kár. Ahogy látom, jól vagy...
- Igen. Köszönöm. A nevem Yukina, benned kit tisztelhetek
- Ne érdekeljen az téged.
- Yukina! – hallatszott egy dörmögõ hang a homályból.
- Kazuma-san itt vagyok! – kiálltotta a lány.
Mire Kazuma odaért, már csak Yukina állt ott egyedül, a rejtéjes megmentõ és a két holttest is eltûnt.

3.fejezet-Kíméletlen nõszemély