AJÁNLOM AZ OLDALT
4. Vérengző növények
Hiei sebesen áthaladt a piroson. Mondanom sem kell nem volt olyan mázlija, mint a filmek főszereplőinek. Egy autó szélvédőjének csapódott. A sofőr remegő lábakkal szállt ki az autóból. Hiei akkorra már messze járt, Chie-vel együtt. A szemtanúk meg hüledezve nézték végig, „kilóméterke” kifejezetten őrült közlekedési stilusát. Ezután meg berontott egy bárba. A kiszolgáló előtt állt meg. Fapofával nézett a nő szemébe.
- Hol van Kurama?
- Szerbusz Hiei, rég nem láttalak, ha nem látod dolgozok. Szólj a kis barátodnak, hogy ne tapenyoljon mindent körbe.
- Shizuru, Kurama életvesélyben van.
Shizuru letette kezéből a poharakkal teli tálcát.
- Suichi a botanikus kertben dolgozik, mint laboráns. Minden délután erre jön. Várd itt meg...
- Nincs arra időm, vigyázz Chie-re. – tette Chie kezét Shizuru kezébe.
- Ne, Hiei várj! – erre minden vendég odanézett. Persze nem tartották utánna érdemesnek rájuk figyelni. – Valamit nem tudsz....jobb ha elmondom...
- Nem ér rá később?
- Yukina eltűnt.
Hiei-be mintha villám csapott volna. Kishíja felborította Shizurut, olyan vadul ugrott vissza.
- Hogy-hogy elrabolták? Ki rabolta el? Mikor? Nekem miért nem szólt senki?
- Nyugalom – gyújtott rá egy cigarettára Shizuru. – Dolgoznom kell, Kazuma már kezébe vette az ügyet.
- Ki rabolta el Yukinát!!!?
Shizuru kiejtette a kezéből a tálcát. Üresen csörömpölt a padlón. Shizuru idegesen felkapta Hieit, leültette Chie mellé és rákiálltott, amire újra mindenki odafigyelt. Hiei meglepetten ült pár másodpercig, Chie csodálkozására. Shizuru füstölve lépett ki. Yusukével tért vissza.
- Hol van Yukina?
- Hiei, öreg cimbora, már olyan rég nem láttalak, hú....nem nőttél semmit.
- Yusuke!
- Figyelj, ez elég bonyolult, semmi jele nincs annak, hogy elrabolták volna. – erre Shizuru tálcája kongott Yusuke fején.
- Tőled aztán meg is ölhetnék.
- Figyelj elég nekem az a Nikita, minek a nyakamra még az a tündér is? Egyszerűen besokallt Kuwabara viselkedésétől.
Shizuru újra fejbe verte.
- A fenébe, alig jövök vissza, de már minden a feje tetejére állt. – idegeskedett Hiei. – Mondd meg Kuramának, hogy ő az alakváltó legújabb céltárgya. El ne feledd!
- Hiei! – kiálltott a kissrác
- Yusuke, vigyázz, Chie-re.
- Mi...?
Yusukének reagálni sem maradt ideje, Hiei bevágta maga mögött az ajtót és eltűnt a tömegben. Yusuke engedte, hogy a kölyök megebédeljen, majd elvitte. Chie nagyon virgonc fiú volt. Mosolya viszont lesorvadt arcáról, mikor a tömegbe révedt. Egy nő ment el mellettük. Egy fehér köpenyt vitt kezében, nagyon sietett. Fel sem tűnt neki, hog egyenest arra megy, ahol Kurama is dolgozik. A nő felsietett a lépcsőkön, útközben magára kapva a köpenyt. Mindenütt virágok hatalmas levelei diszitették az üveg labort. Egy fotocellás ajtón át egy laboratóriumba ért, ahol növények százai voltak. Persze Kurama is ott sürgölődött. Mellé lépett és folytatták teendőiket. Viszonylag hamar elcsábította a férfit. Estére már randit terveztek. Munkájuk hevében két férfi jelent meg. A két főnök, kijelentették, hogy bent kell maradjanak, túlórázni. Az alakváltó titokban kiöntött egy vegyszert. Kurama csak azt vette észre, hogy nincs semmi sem az üvegcsében. Egyedül hagyta egy kis időre őket. Átfutott a szomszédos terembe, vegyszer után. Az alakváltó csak ezt a ppillanatot várta. Hátat fordított a két öltönyösnek és átváltozott Youko Kuramába. Mérges növényeket idézett meg. Azok pedig elintézték problémáját. Körbefonták a két szerzetet és összeroppantották őket. Az alakváltó mosolyogva nézte végig. A növények még a szétfröccsenő vért is felszívták. Az alakváltó pedig visszaalakult Vinivé. A növények fokozatosan tűntek el, viszont Kurama már az ajtónál volt. Vini Kurama elé állt és kissé erőszakosan magával húzta.
- Már beszéltem velük, ne izgulj, elég ha holnap folytatjuk. Hova is akartál vinni?
- Tudok egy jó helyet, nincs messze sem, és jó a kiszolgálás.
Vini karon fogta Kuramat és együtt sétáltak el az autóig. Egy kellemes este után, Kurama haza szállította Vinit. Alakváltónk a liftből kiszállva újra összefutott a kutyával. A kutya ugatni kezdett. Vini viszont felvette, jobb fülét erősen hátra húzta, mitől a kutyus vonyítani kezdett. A kopogtatást pedig úgy tette meg, hogy a kutyát az ajtóhoz vágta, majd kétszer az ajtóba rúgott. A gazda kiskedvencét majdnem sírva vette fel. Nyüszítésekkel telitette meg a levegőt a szél, melyet az alakváltó fülébe is elvitt. Állt az erkélyen, és várta a pillanatot, hogy ugyanazt végig csinálhassa Youko Kuramával.
Hiei sebesen áthaladt a piroson. Mondanom sem kell nem volt olyan mázlija, mint a filmek főszereplőinek. Egy autó szélvédőjének csapódott. A sofőr remegő lábakkal szállt ki az autóból. Hiei akkorra már messze járt, Chie-vel együtt. A szemtanúk meg hüledezve nézték végig, „kilóméterke” kifejezetten őrült közlekedési stilusát. Ezután meg berontott egy bárba. A kiszolgáló előtt állt meg. Fapofával nézett a nő szemébe.
- Hol van Kurama?
- Szerbusz Hiei, rég nem láttalak, ha nem látod dolgozok. Szólj a kis barátodnak, hogy ne tapenyoljon mindent körbe.
- Shizuru, Kurama életvesélyben van.
Shizuru letette kezéből a poharakkal teli tálcát.
- Suichi a botanikus kertben dolgozik, mint laboráns. Minden délután erre jön. Várd itt meg...
- Nincs arra időm, vigyázz Chie-re. – tette Chie kezét Shizuru kezébe.
- Ne, Hiei várj! – erre minden vendég odanézett. Persze nem tartották utánna érdemesnek rájuk figyelni. – Valamit nem tudsz....jobb ha elmondom...
- Nem ér rá később?
- Yukina eltűnt.
Hiei-be mintha villám csapott volna. Kishíja felborította Shizurut, olyan vadul ugrott vissza.
- Hogy-hogy elrabolták? Ki rabolta el? Mikor? Nekem miért nem szólt senki?
- Nyugalom – gyújtott rá egy cigarettára Shizuru. – Dolgoznom kell, Kazuma már kezébe vette az ügyet.
- Ki rabolta el Yukinát!!!?
Shizuru kiejtette a kezéből a tálcát. Üresen csörömpölt a padlón. Shizuru idegesen felkapta Hieit, leültette Chie mellé és rákiálltott, amire újra mindenki odafigyelt. Hiei meglepetten ült pár másodpercig, Chie csodálkozására. Shizuru füstölve lépett ki. Yusukével tért vissza.
- Hol van Yukina?
- Hiei, öreg cimbora, már olyan rég nem láttalak, hú....nem nőttél semmit.
- Yusuke!
- Figyelj, ez elég bonyolult, semmi jele nincs annak, hogy elrabolták volna. – erre Shizuru tálcája kongott Yusuke fején.
- Tőled aztán meg is ölhetnék.
- Figyelj elég nekem az a Nikita, minek a nyakamra még az a tündér is? Egyszerűen besokallt Kuwabara viselkedésétől.
Shizuru újra fejbe verte.
- A fenébe, alig jövök vissza, de már minden a feje tetejére állt. – idegeskedett Hiei. – Mondd meg Kuramának, hogy ő az alakváltó legújabb céltárgya. El ne feledd!
- Hiei! – kiálltott a kissrác
- Yusuke, vigyázz, Chie-re.
- Mi...?
Yusukének reagálni sem maradt ideje, Hiei bevágta maga mögött az ajtót és eltűnt a tömegben. Yusuke engedte, hogy a kölyök megebédeljen, majd elvitte. Chie nagyon virgonc fiú volt. Mosolya viszont lesorvadt arcáról, mikor a tömegbe révedt. Egy nő ment el mellettük. Egy fehér köpenyt vitt kezében, nagyon sietett. Fel sem tűnt neki, hog egyenest arra megy, ahol Kurama is dolgozik. A nő felsietett a lépcsőkön, útközben magára kapva a köpenyt. Mindenütt virágok hatalmas levelei diszitették az üveg labort. Egy fotocellás ajtón át egy laboratóriumba ért, ahol növények százai voltak. Persze Kurama is ott sürgölődött. Mellé lépett és folytatták teendőiket. Viszonylag hamar elcsábította a férfit. Estére már randit terveztek. Munkájuk hevében két férfi jelent meg. A két főnök, kijelentették, hogy bent kell maradjanak, túlórázni. Az alakváltó titokban kiöntött egy vegyszert. Kurama csak azt vette észre, hogy nincs semmi sem az üvegcsében. Egyedül hagyta egy kis időre őket. Átfutott a szomszédos terembe, vegyszer után. Az alakváltó csak ezt a ppillanatot várta. Hátat fordított a két öltönyösnek és átváltozott Youko Kuramába. Mérges növényeket idézett meg. Azok pedig elintézték problémáját. Körbefonták a két szerzetet és összeroppantották őket. Az alakváltó mosolyogva nézte végig. A növények még a szétfröccsenő vért is felszívták. Az alakváltó pedig visszaalakult Vinivé. A növények fokozatosan tűntek el, viszont Kurama már az ajtónál volt. Vini Kurama elé állt és kissé erőszakosan magával húzta.
- Már beszéltem velük, ne izgulj, elég ha holnap folytatjuk. Hova is akartál vinni?
- Tudok egy jó helyet, nincs messze sem, és jó a kiszolgálás.
Vini karon fogta Kuramat és együtt sétáltak el az autóig. Egy kellemes este után, Kurama haza szállította Vinit. Alakváltónk a liftből kiszállva újra összefutott a kutyával. A kutya ugatni kezdett. Vini viszont felvette, jobb fülét erősen hátra húzta, mitől a kutyus vonyítani kezdett. A kopogtatást pedig úgy tette meg, hogy a kutyát az ajtóhoz vágta, majd kétszer az ajtóba rúgott. A gazda kiskedvencét majdnem sírva vette fel. Nyüszítésekkel telitette meg a levegőt a szél, melyet az alakváltó fülébe is elvitt. Állt az erkélyen, és várta a pillanatot, hogy ugyanazt végig csinálhassa Youko Kuramával.
