Természetes összekapcsolódás

A jóga megszületésében fontos szerepe volt a természet tanulmányozásának. Vizsgálták a betegséget, az egészséget, és a próbálkozások során eljutottak egy gyakorlatrendszerhez, amely az egészséges életet szolgálja. A jóga szó az ó-indiai szanszkritból származik, jelentése: egyesülni, összekötni, eggyé válni, összefűzni (vö. angol “to join"). A jógában az összefűzés a test, a szellem és a lélek összekötése, melyből a jóga gyógyító hatásai adódnak.


Nyolc lépcsőfok

A rendszer megalkotói nyolc lépcsőben foglalták össze tanácsaikat. Az első lépcső a tiltások és parancsok (Niyama és Yama), amelyek az egészséges, önmagunkért és a közösségért egyaránt felelősséget vállaló életre vonatkozóan tartalmaznak útmutatásokat. A tartások, állások (ászanák) olyan gyakorlatok, amelyek a hétköznapi tevékenységeinkben nyújtanak hasznos segítséget. A jógában kiemelkedően fontos szerepe van a helyes légzésnek, amely elsajátítását szolgálja a következő lépcsőfok, a légzéstechnikák (Pranayama). Ezután következnek az érzékgyakorlatok (Pratiahara). Ezek megtanítják a gyakorlót tudatosan bánni az érzékszerveivel, hogy kapcsolatot teremthessen másokkal, de befelé haladva, saját igazi önmagával is. A koncentrációs gyakorlatok (Dharana) erősítik koncentrációs képességünket, megtanítják, hogyan fókuszálhatjuk figyelmünket egyetlen dologra. Az utolsó, nyolcadik lépcsőfok, a meditáció (Dhyana) a középpontba vezet, saját középpontunkba.


Több iskola egy céllal

Az idők folyamán különböző tradíciók alakultak ki a jógában, különböző iskolákat teremtve. Azonban minden jógaiskola ugyanazt a célt követi: testi és szellemi erőink felébresztését, kifejlesztését a tökéletes lelki egyensúly elérése érdekében, mely a szervezetet egészségessé, ellenállóvá teszi, a betegséget pedig meggyógyítja.


Jógatípusok

A nyugaton leginkább elterjedt Hatha-jóga a testgyakorlatokra összpontosít. A Ha a Napot jelenti, a Tha a Holdat. A Hatha-jóga a Nap és a Hold, vagyis a bennünk lévő férfi és női erők harmóniáját hozza létre. A Laja-jóga célja a tudat fegyelmezése és az akaraterő kiművelése. A Mantra-jóga a mantrák, mágikus szavak és hangok segítségével törekszik a mélyebb megismerésre. Ez bonyolult rendszer, mely zenei tehetséget is igényel. A Jnana-jóga a tudást és az intellektust állítja középpontjába. Az Anna-jóga az étkezéssel, diétával, gyógynövényekkel foglalkozik. A jóga magasiskolája a Raja-jóga, további ágazatai a Bhakti-jóga és a Karma-jóga. A Bhakti-jóga az odaadás és a szeretet jógája. A Karma-jóga a helyes cselekvés jógája, különösen alkalmas a dolgozó ember szellemének ápolására. Az ősi irányzatok mellett megjelentek új iskolák is. A Luna-jóga elsősorban nőknek szól. Megtanít arra, hogyan azonosuljunk női mivoltunkkal, hogyan befolyásolhatjuk testi folyamatainkat. Személyre szabott gyakorlatsorok segítik elő a peteérést, a vérzés megindulását, csökkentik a menstruációs fájdalmat. Férfiak nemzőképességét is pozitívan befolyásolhatják a gyakorlatok.


Magyar jóga

Egy másik, 20. századi, magyar vonatkozású irányzat az Etka-jóga. Nevét megalkotójáról, Kártyikné Benke Etkáról, Etka anyóról kapta. Etka anyó ötvenöt éves korában ismerkedett meg a jógával, majd később saját tapasztalatai alapján kialakította azt a rendszert, amit ma Etka-jóga néven ismerünk. Ez az irányzat a gerincoszlopra, ennek ellazítására koncentrál, emiatt kiválóan használható mozgásszervi panaszok enyhítésére.


Válaszd a nekedvalót!


A fenti felsorolás természetesen nem teljes, csak néhányat említ meg a létező irányzatokból. A különféle jóga-iskolák különféle utakat jelentenek. Aki jógázni szeretne, ezekből kell, hogy kiválassza azt, ami leginkább hozzáillő, amire leginkább szüksége van.