A következő előadásban, ahogy Kumiko megigérte, Soráék kevesebb szerepet kaptak. De nem csüggedtek. Ugyanúgy magukra tudták forditani a figyelmet, mint eddig. Kumiko egyre dühösebb lett, és egyre kevesebb helyet hagyott nekik a darabban. A lányokat mégis imádta a közönség.

-Nem tudom, hogy csináljátok, de igérem, hogy ezentúl nem fog sikerülni!-mondta egy alkalommal Nayari kisasszony.

-Mit akarsz tenni?-pofázott May.-Talán ki akarsz tenni teljesen?

-Igen.

-Csakhogy ezt nem teheted meg. Kalos bele kell egyezzen, és nem hiszem, hogy elfogadja.-mondta Ken.

-Te csak ne szólj bele, Kevin.-válaszolt Kumiko.-El tudom intézni, hogy kiszedjék őket a darabból. Már van is egy tervem és véghez is fogom vinni.

-Tévedsz.-hallattszott egy mély hang Sora háta mögül. Mindenki ránézett. Leon volt az.-Nem fogod kivenni őket a darabból.

-Ugyan mért ne tenném? Te nem szeretnél nagyobb sikert nekünk? Azt akarod, hogy ezek ketten mindig elcsábitsák a közönséget? Ki fogom szedni őket a darabból...

-Te tudod.-vonta meg a vállát Leon, megfordult és elment.

***

"Ezt már nem birom..." gondolta Sora este, a szobájában. "Minden nap....minden előadás során...egy csata zajlik le...". A fejét a párnájába fúrta. "...az utóbbi egy hétben...6 csata zajlott le a szinpadon...minden előadásban egy...Ez nem fer...nem akarom tovább csinálni. Kiszállok. Igy mindenki jól jár..."

***

Másnap az ebédlőben vidám hangulat uralkodott. Mindenki csevegett, szórakozott. Egy asztalnál ült Sora, May, Ana, Ken, Rosetta, Marion, Jonathan és Sarah.

-Sora! Sajnálom...Muszály volt...-mondta Mia kétségbeesetten és odaszaladt hozzájuk.

-Mi történt?-kérdezte Sora.

-Kalos...megkért rá...mert...-lihegte Mia.-...nem tudom mért...

-Beszélj érthetően...-mondta Ana.

-Pihend ki magad, és utána mondd el.-javasolta Rosetta.

Mia kifujta magát.

-Ki kellett szedjelek a darabból!-mondta.

-Mi?!-pattant fel May.-Mért?!

-Mert ez volt a főnök parancsa....

-Az lehetetlen...Kalos nem adott volna ilyen parancsot.-mondta Sarah.

-Márpedig adott.-felelte Mia és lehajtotta a fejét.-Sajnálom, lányok...nem tehettem semmit.

-Semmi gond, Mia.-vigasztalta Sora.-Nem a te hibád!

-Sora! Nagyon is sok gond van! Viszont abban egyetértek, hogy nem a te hibád, Mia...Nem értem, hogy Kalos mért ment bele ebbe...

-Szerintem ezt csak Kumiko értheti.-mondta Sora.

***

Sora és May a szinpad mögül figyelte az eseményeket. Kumiko és Leon tökéletesen teljesitett.

"Teljesült a vágyam, nem?.. Kiszállni a darabból..." gondolta Sora és lehajtotta a fejét. "De akkor mért érzem magam ilyen pocsékul?"

-Odanézz...mindjárt vége a darabnak.-bökte oldalba May.

-Jó..-mondta csendben Sora.

Kumiko és Leon befejezték az előadást. A közönség udvariasan tapsolt, felállt és kiment.

-Ez nem sikerült túl jól...-jegyezte meg May.

***

Sora, Mia, Ana, Ken és May a szinpad mellett ültek. A nap ragyogóan sütött.

-A visszajelzések nagyon rosszak.-mondta Ken.-Hiányolnak titeket.

-Ugyan ki ne hiányolna minket?-vigyorgott öntelten May.

-Beszéljünk Kalosszal! Biztos rá tudjuk venni, hogy újra szerepelhessetek a darabban!-javasolta Ana.

-Nem.-mondta határozottan Sora, ezzel magára vont minden tekintetet.-Nem akarok újra visszemenni arra a szinpadra...Minden fellépéskor...csatákat vivunk Kumikoék ellen. Elegem van ebből az álszentségből...a mosolygó arcok mögött rejtőző démonokból...Nem akarom, hogy ilyen démonok árasszák el a szinpadot. Ha visszamegyek... én is ilyen démon kéne legyek...és ezt nem akarom.