Egy Szombati nap virradt a Kaleido színpad szereplőire.Mindenki
izgatottan várta a tájékoztatót,mi lesz a következő előadás.Sora
és Mia már napok óta a forgatókönyvet próbálja megírni,de nincs
ihlet,ezért Sora Leon segítségét kéri.Az ebédlőbe mentek,leültek,
és egy-egy pohár tea mellet beszélgettek.Mivel már kezdett elég
késő lenni,elmentek a szálláshelyre és bementek a társalgóba.
Sora lehasalt egy ottani ágyra,Leon pedig vele szemben hasalt
egy másik ágyon(ez elképzelhetetlek..nem?hogy Leon hasal és
Sorara vigyorog).Egyre jobb és jobb ötletek pattantak ki fejükből,
de egyik se volt megfelelő.
-Leon,mit szólsz egy olyanhoz,hogy a toronyba zárt hercegnőt
szabadítja ki a szőke herceg fehér lovon.
-Ez egy kicsit lejárt Sztori,nem gondolod Sora?
-Ha ennyire tudod mi a dörgés,találj ki te valamit.-förmedt rá Sora
szegény Leonra.
-Rendben...Ködös este..a 7 törpe hazafelé megy mikor meglátják,
hogy hófehérkét megmérgezi a banya...(lol..röhögött Leon kicsit gúnyosan)
-Leon...ez a hófehérke és a 7 törpe,az nem jo mert..
-De a végét átalakítjuk..Hófehérke meghal..-vágott közbe Leon
egy kicsit brutális bejelentéssel...
Addig veszekedtek,hogy mi legyen a darab,mind a ketten elaludtak
a társalgóban,mikor Sora késő este fura zajokra ébred.Leon már
nincs ott,de hallani halkan a hangját..vagy nem az övé?
Két ember suttog kint a szálláshely előtt.
-Valahol itt van Mr.Oswald..elkapjuk...és visszük amerre látunk..
-Psssszzzt...ott jön...-suttogta 2 elég fura alak.
Sora egyre közelebb és közelebb haladt az emberekhez..mikor
meglátta Laont.
-Leon vigyázz...-üvöltött Sora.
Leon hátra néz..de már késő.A két férfi megragadta..és vitték..egyre
messzebb és messzebb.Sora követte őkett..és minő véletlen..belebotlik
egy ismerősbe.
Gyere May..Laont elrabolták..gyere utánnam.
May egy szó nélkül követte gyors léptekkel.Egy sötét erdőbe jutottak,
ahol felmásztak a fákra,hátha onnan többet látnak..
A magasban lévő ágakon ugráltak a lányok és közben üvöltöztek.
-Leon...
-Leon merre vagy????
De semmi válasz...az erdő teljesen nyugodt.
-Hiszen...biztos,hogy erre jöttek..láttam mikor befutottak.
Ebben a pillanatban Leon üvöltését hallották...
-Sora...Sora édesem...itt vagyok...ments meg!!!!Egy sínhez
vagyok kötözve..azt monták 5 percem van.
-May..gyere gyorsan...5 perc és itt a 4 órási vonat.Gyere..siess
már.
Leon ott volt a sineken..ahogy monta...a vonatnak még nyoma sincs.
A két lány a magasban ugrálva siettek a fiú megmentésére.
-Jövünk már Leon..ne félj..jövünk...
A kötél túl erősen volt megkötve..May elszaladt segítségért az
állomásra,hogy álítsák le a vonatot,Sora pedig próbálta
kiszabadítani Leont a kötelek fogságából.
-Sora..-szólalt meg teljesen nyugodtan Leon..
-Ne most Leon..nincs sok időnk..
-Sora..most mondhatom ezt először és utoljára neked...SZERETLEK.
-Én is szeretlek Leon..de mingyárt itt a vonat.
-Mindent elértem,amit életemben szerettem volna,így nem bánom,hogy
meghalok..csak az fáj,hogy téged itthagylak..megígérem,ha túlélem..
elveszlek feleségül.
A vonat már csak pár km-re volt...és egyre közelebb volt hozzájuk..
Mikor már olyan közel volt,hogy nem volt idő semmire..Sora és
Leon ajka egymáshoz simult...
-Ez volt első és utolsó csókunk-szólalt meg Leon..miközben a vonat már
csak pár méterre volt.
-NEM...ez nem lehet-rebegte sírva Sora.
Az ágakon közeledett May..és ebben egy időben a vonat fékzni
kezdett,de már késő volt..Leont elsodorta a vonat..de mi ez...
Leonhoz simult Sora..és együtt mentek a mennybe.
Szobrokat állítottak nekik a kaleido színpadnál..fekete
ruhában gyűlt össze a töbeg,hogy Sora Naeginotól és Leon Oswaldtól
örök búcsút vegyenek.Bent a színpadon a trapézon 2 ember áll,
ugyancsak feketében.Yuri és Leyla..ők fogják szétszorni fentről
a 2 sztár porait..
De mi ez???Hírtelen szürkeség....Sora csak álmodta az egészet.
Gyorsan Leonra pillantott,ő még mélyen aludt.
végül ennek az álomnak alapján lett megírva a forgatókönyv,
csak kicsit átírta.

"Sora Naegino megcsókolja Leont és a vonat tőlük pár méterre megáll,
majd gyönyörű befejezésként az angyalok tánca..jajj..és a nyitótánc
a démon spirál"

Sora azóta is sírva fakad ha az álom jut eszébe.