Zolej18:                             Párbajkártya világbajnokság

1. Rész

A Rituálék nagymestere

 Feszültség. Izgalom. Adrenalinszint a maximumon. Általában nem ezt szoktam érezni párbajozás közben. Ám az a párbaj, amit ekkor vívtam, nagyon fontos volt. Legalábbis nekem.

 Mivel épp a Magyar Párbajkártyabajnokság döntõjében játszottam életem egyik legkeményebb ellenfelével. Bár akkor még nem tudtam, hogy az ezután következõ párbajokhoz képest ez egy vacak kis játszadozásnak számít…

 - Hyozanru(2100/2800)! Támadd meg a Szuperszónikus Madarat(1400/1000)! – és azzal leütötte a szörnyemet. Mivel a szörnyem támadóállásban volt, 700 életpontot veszítettem, így maradt 500 ép-m.

 - Na mi a baj Dénes? – kérdezte tõlem Ceglédi Ambrus, Magyarország egyik legjobb és egyben legbeképzeltebb párbajozója. – Nekem 2000 ép-m van, neked pedig csak vacak 500. Végre legyõzöm a Rituálék nagymesterét és én leszek a Magyar bajnok. Fejezd be gyorsan a körödet, hogy mihamarabb elintézzelek!

 - Mit vagy úgy oda Ambrus? Ennek a párbajnak, még nincs vége!

 - És mit tudsz tenni észlény? Se szörnyed, se lefordított kártyád nincs a mezõn. Bajban vagy.

 - Csakhogy én hiszek a kártyák lelkében! Ezért fogok nyerni! – És húztam egy lapot a paklimból. Kihúztam a Tízezer Kezû Manjut(1400/1000). A kezemben volt a Shinato hívása és a Kapzsiság Fazeka nevü varázskártya. Az utóbbit kijátszottam, és így két lapot húztam a paklimból. Pont azokat húztam ki, amelyekre szükségem volt. A hold könyvét és egy Ezerkezû Manjut.

 - Elõször is megidézem az Ezerkezû Manjut! Amikor megidézem, kiválaszthatok egy rituális szörnykártyát a paklimból, és a kezembe vehetem. És a választásom: Shinato, a magasabb régiók királya.

 - Nagy cucc Dénes! – vágott közbe Ambrus gúnyosan. Nincsen elég szörnyed és a megfelelõ rituálékártyád sincs meg!

 - Abban ne reménykedj! Aktivizálom a varázskártyámat Shinato hívása! Most feláldozom a mezõn lévõ Manjut és a kezemben lévõ Manjut. Köszönj szépen Shinatonak, a magasabb régiók királyának (3300/3000) méghozzá támadóállásban! És ez még semmi! Kijátszom a Hold könyvét! Kiválasztok egy szörnyet és képpel lefelé, védelmi állásba fordíthatom! Hármat találhatsz, hogy ki lesz a szerencsés szörny.

 - Hyozanru ugyebár!

 - Pontosan! A helyes válaszért díjat érdemelsz haver! A megtiszteltetést, hogy én gyõzlek le!

 - De ennek semmi értelme Dénes! Hiszen, ha támadóállásban támadod meg a szörnyemet, akkor veszítek életpontot!

 - Ez igaz, de Shinatónak van egy igen jó kis képessége: Ha elpusztít egy szörnyet képpel lefordítva, akkor a gazdája annyi életpontot veszít, amennyi az elpusztított szörny támadóereje.

 - NEM! EZ NEM LEHET!

 - Pedig de! Shinato, támadd meg a védelmi állásban lévõ szörnyét! – Shinato óriási fénysugarat lõtt Hyozanrura, amely molekuláira esett szét. Ambrus életpontja pedig lecsökkent nullára.

  Így nyertem meg a bajnokságot és a vele járó pénzjutalmat. A bíró felment a színpadra és annyit mondott:

 - Hölgyeim és uraim! Az idei Magyar párbajkártya bajnokság nyertese nem más, mint a címvédõ, a máig veretlen Novák Dénes! Avagy közismertebb nevén: A Rituálék nagymestere!

Második helyezett: Ceglédi Ambrus. Harmadik helyezett pedig Kránic Ferenc! Ezzel a bajnokság véget ért. A viszontlátásra!

A díjak átvételekor Ambrus csak annyit mondott nekem:

 - Mázlid volt Dénes. De ha legközelebb párbajozni fogunk alaposan megalázlak ezt jobb, ha megjegyzed! – aztán duzzogva a stadion kijárata felé indult.

 - Hé, ember! – kiabáltam utána – majd azt még meglátjuk.

 Kilépvén a stadionból leintettem egy taxit. A sofõr udvariasan megkérdezte:

 - Hova lesz?

 - Az Aranyalma Szállodába.

 Hamar visszaértem szállodába, fizettem a sofõrnek, majd felmentem a szobámba – ahol már legalább egy hete szálltam meg. Lefeküdtem az ágyra és még egy ideig gyönyörködtem a trófeában, amit aznap megnyertem. Végül úgy döntöttem, hogy veszek egy ellazító fürdõt és aztán megyek aludni. Miután feltöltöttem a fürdõkádat vízzel és persze habfürdõvel, beültem a kádba. Olyan jó érzés volt, hogy legszívesebben egész nap bennmaradtam volna. Lehunytam a szemem és folyton újra és újra végigjátszottam a fejemben azt a párbajt, amit Ambrus ellen vívtam. Felemelõen hatott rám. Szívesen megküzdenék nála jobb párbajozókkal is.

 Hirtelen azon kaptam magam, hogy kopogtattak az ajtón. Miután káromkodtam egy adagot –mivel az emberek mindig fürdés közben zavarnak meg - villámgyorsan kiugrottam a kádból, megtörölköztem és felvettem a köntösömet, odamentem az ajtóhoz és kinyitottam. Csak egy kifutófiú volt az.

 - Jó estét uram – köszönt a furcsa, vékony kis hangjával.

 - Jó estét. Miben segíthetek? – kérdeztem.

 - A társalgóban egy vendégünk küldött önért Novák úr.

 - Nem mondta meg, hogy mit akar?

 - Nem, csak annyit mondott, hogy jöjjön le a társalgóba, mert szeretne beszélni önnel.

 - Rendben van – mondtam - felöltözök, aztán indulhatunk.

Gyorsan felöltöztem, majd a kifutófiúval együtt lementem a társalgóba, ahol a bejárattal szemben lévõ, ablak felé nézõ fotelon egy Hosszú, ezüstszínû hajú ember ült. Csak a haját láttam. Adtam a kifutófiúnak borravalót, majd az úgy eltûnt, mint a kámfor. Odaballagtam az ezüsthajú ember mögé:

 - Jó estét. Beszélni akart velem?

 - Így igaz kedves Novák Dénes úr. – szólalt meg angol nyelven.

 - Ha megkérhetem, tegezzen engem – válaszoltam angolul, hála remek nyelvtudásomnak és nyelvérzékemnek - nem szeretem, ha öregítenek.

 - Rendben, meg tudom érteni Dénes. Engedd meg, hogy bemutatkozzam. – majd felállt a fotelbõl és megfordult - A nevem Maximillian Pegasus.

Felismertem õt, amint felém fordult. Nem hittem a szememnek. Tényleg õ állt elõttem, a Párbajkártya szülõatyja Maximillian Pegasus. Elkezdtem hebegni:

 - Uram… izé… igazán nagy megtiszteltetés, hogy…

 - Ugyan Dénes, miután végignéztem a mai párbajaidat, részemrõl a megtiszteltetés, hogy találkoztunk. Még sose láttam olyan párbajozót, aki a rituális szörnyekkel ilyen kitûnõen bánik. Valóban megérdemled a Rituálék nagymestere címet.

Úgy éreztem magam, mintha hájjal kenegetnének.

 - Köszönöm uram, ez igazán megtisztelõ, de megkérdezhetem miért nem beszélt velem egybõl a verseny végén, ha végignézte az egészet.

 - Akartam, de akadt egy kis elintéznivalóm, ezért kerestelek meg most.

 - És mirõl akar velem beszélni?

 - Nos Dénes egy nagyon különleges és egyedi lehetõséget ajánlok fel neked. És van egy olyan érzésem, hogy nem fogod visszautasítani…

Folytatása következik…