Greg felkapta Miát, és az ágyra tette, miközben csókolgatta.

-A hajó...-lihegte Mia.

-Egy pillanat, és jövök-Greg felmutatta az ujját, és ügyesen kikerülte vele Mia száját.

Kiment. Beljebb ment a hajóval, majd sietett vissza Miához. Greg vadul csókolgatta Miát, aztán a levették a ruhákat.

-Gyönyörű vagy…

-Te meg édes-vágta rá Mia, és megcsókolta.

-Bocsáss meg nekem egy percre.-Greg felkapta a gatyáját.

-Hova mész?

-Egy perc.-Greg olyan sebesen rohant kifelé, hogy hasra esett.

-Sssz… Mi volt ez?

-Nem tudom, remélem nem komoly.

Gregnek vacogtak a fogai a hidegtől. Legszívesebben visszament volna a fűtött kabinjába.

-Megyek, megnézem-Greg visszafutott, és megcsókolta Miát.-Nagyon-nagyon sietek.

-Ajánlom is-morogta Mia.

Greg fölért és szétnézett. A hajó remegett.

-Mi volt ez, a fenébe is?-Greg a kormányhoz lépett.

Mia kezdett ideges lenni.

-Mit ügyködsz? Én még mindig itt vagyok, tudod? Nem ezt ígérted, tudod?

-Tudom, sajnálom, sietek

-Nem vettem észre.

Greg kezdett pánikba esni.

-Kicsim, bármi is van, ne gyere fel rendben?

-Aludj jól!-Mia dühösen magára húzta a takaróját.

-Ez komoly, nagy baj van, azt hiszem…

-Igen. Nagy baj van.-fortyogott Mia, aztán Greg üvöltött egyet, és csönd lett, hatalmas, ijesztő csönd.

                                                                           *

Greg miközben azt hitte, épp a hajópadlóról kel fel, azt látta, hogy egy parton vannak. Megdörzsölte a szemét, és meglátta Miát, vagyis a kilógó karját egy nagydarab vas alól. Greg odarohant és megpróbálta levenni Miáról a vasat.

-Mia, halassz, jól vagy?

Mia nyöszörög

Gregnek sikerül levenni a vasat Miáról és az ölébe vette.

-Jól vagy, kicsim, mondj valamit!

-Barom, állat. Mi a jó büdös francot csináltál?

-Semmit, valami nem volt oké. Jól vagy, nem tört el semmid? -aggodalmaskodott Greg

-A te ötleted volt ez a baromság.-nyöszörögta Mia.- Hol vagyunk?

-Tudom, én vagyok a hibás. Jó kérdés volt, de sajnos fogalmam sincs.

Mia felült.

-Au, a gerincem.

-Hadd, nézzem- Greg végigsimított a kezével Mia hátán.

-Áh!

-Itt fáj?

Greg megcsókolta a hátát.

-Te gondolatolvasó francia isten…

-Na jobb? -Greg ledöntötte Miát.

-Te…én még sosem voltam szigeten pasival...

-Most vagy-Greg megcsókolta Miát. Mia felülkerekedett.

 BUMM

Mia leugrott Gregről.

-Auuuuuuuuuu…

-Mi az?

Greg ájultan hevert.

-Greg? Greg? hahóóóó? Mi van, ne hülyéskedj! Szerelmem, nézz rám!

Greg nem mozdult. Mia sírva fakadt. Greg halkan nyögdécselni kezdett.

-Életem, szólj hozzám!

Greg kinyitotta a szemét.

-Maga kicsoda? Hagyjon békén, mit akar tőlem?

-Na, felébredtél! Ne hülyülj, Greg!

-Nem hülyülök, bár szép kegyed, de még a nevét se tudom. Szórakozom én? Hölgyem, nem én játszom azt, hogy ismerek valakit, akit valójában nem!

-Ezt nem mondhatod komolyan!-Mia rázni kezdte Greget.- Én vagyok az! A nejed! ! Grégory, ne szórakozz!

-Na jó hölgyem, mit akar tőlem? Tessék, a nejem, az ki van zárva!

-Könyörgöm, ne játssz velem-sírta Mia.- Mi történt veled?

-Maga megzakkant. Velem semmi, de magának biztos a fejére esett valami!

-A fejére...hát persze! A kókusz! A tiéddel! Várj... –Mia lekapta Greget.

-Hmmm....maga jól csókol szerencsés lesz a férje.-morfondírozott Greg.

-Ohhhh!-Mia dühöngve elbicegett.

Greg(magában): Lassan meg kéne neki mondanom az igazat, vagy ne, olyan édes…

-Várjon!-kiáltotta Greg.

-Hogy hívnak engem?

-Őőőőőőőőőőőő Cecilia?

Mia lekevert neki egyet.

-Rosszat mondtam, nem tetszik, akkor Lili?

-Szeretlek.

-Áááááááá, megvan, Mia?

-Mi? Te hülye állat!

-Akkor hogy hívják? A Mia szép név, nekem tetszik. Na jó én is szeretlek!

-Te egy idióta vagy!-Mia elszaladt.

                                                                           *

Mia ledobta a fát.

-Itt a fa, amit emlegettél.

-Az remek.-Greg lenyomta Miát a földre.

-Szállj le rólam!

-Nem, én nem szállok le rólad, amíg élek.-Greg megcsókolta Miát.- Héhé, nyugi, tudod, hogy szeretlek!

-Nem érdekel. Többé látni sem akarlak. Azt mondtam, kopj le! Nem akarlak többé látni!

-Azért sem.-Greg elkezdte simogatni Mia haját.

-Peeeersze, szeretlek, szeretlek, ezért vagy tetű-nyafogta Mia.

-Nem, mondom, vicc volt, ne haragudj!Naaaaaaaaaaaa!Te mit csinálsz, nem itt alszol velem?

Mia rakott még pár csomó szalmát a „fészkébe”.

-Nem! Felejtsd el! Itt is jó lesz!

-Hát...te tudod, de nehogy megijedj egy hangyától!

-Kabbe!

Greg: nevetett, majd lefeküdt alukálni.

-Mi volt ez?-Mia összerántotta magát.

-Mi, én nem hallottam! Biztos a hangya!

-Vicces! Talán egy vadállat!-Mia rémülten felugrott.

-Nyugi, félnek a tűztől!

-A hangyák?

Mia morcosan arrébb tolta Greget, és befeküdt a hintaágyába.

-Hát üdv itt nálam!-csámcsogta Greg.-Kényelmesebb ugye?

-Egy kicsit.

Greg átkarolta Miát.

-Sajnos, muszáj, mert nem fér el a karom, igy kényelmesebb.

-Azt csinálsz, amit akarsz!-morogta Mia.

-Tudom.-Greg szenvedélyesen megcsókolta.

Mia lekevert neki egyet, és ki akart mászni.

Greg visszarántotta.

-Hova-hova, itt maradsz!-Greg megint megcsókolta.

Mia is, és visszafeküdt.

Greg: benyúlt a ruhája alá, majd elkezdte kigombolni.

-Hagyd abba!

-Mért, itt legalább nem zavar senki.

Mia átkarolta a nyakát.

-Hajajj, micsoda cucc van rajtad! Ez nagyon gerjesztő ám, ugye tudod?

-Tudom! Ez a cél!

-Sejtettem.-motyogta Greg, és összefeküdtek.

                                                            *

-Az istenedet!

-Most mi van, mit csináltam?

-Huh, teljesen kikészítettél!-Mia megtörölte a homlokát.

-Az csak jó, nem?-Greg megsimogatta Miát.

-Kitaláltad már, hogy jutunk ki innen?

-Megpróbálom megcsinálni a hajót, remélem a motornak  nincs baja, mert akkor van remény.-spekulált Greg.

-Greg! Elkeserítselek?

-Fáj a fejecskéd?

-A hajó széttört…

-Passz, nem tudom, csak jár erre valami, addig meg szerintem elleszünk… igaz?

-Te mekkora állat vagy!

-Most mért, legalább tényleg nem zavar minket senki, második nászút, hm?

-Igaz-Mia lesmárolta.

Greg, is, és visszadöntötte a hintaágyba.

                                                *

Greg kimászott a tengerből, és lehuppant a homokra.

-Gyakrabban kéne hajótörést szenvednünk.

-Hehhe, örülnél, mi?

Greg a hátára feküdt, de hirtelen felpattant.

-Hé, nézd csak, megmenekülünk, egy helikopter!

-Már megint?-élcelődött Mia.-Most nem húzol be a csőbe. Greg, nézd, jön egy helikopter! Hol az a jelző pisztoly?-Mia úgy rohant, hogy elbotlott.

Mia összekapkodta a ruháit.

-Áááh, megvan-rikkantotta Greg, és fellőtt egy rakétát.

A helikopter észrevette, és leszállt. Greg és Mia odarohantak. A helikopter leszállt.

-Várjanak!-Greg odaért- Hála a jó égnek, hogy jöttek, pár napja hajótörést szenvedtünk, elvinnének minket?

-Képzelem, mennyire vagy boldog.-Mia felkapta a nadrágját

Greg felsegítette Miát.

-Végre-lihegte Mia.

Greg: megölelte, és megpuszilta a fejét...

-Jahh, vissza a való életbe. Trágya, de majd megszokod.

-Uh, ja, ne is mondd, szerinted, mi van a két gyerekkel?-kérdezte Mia.

-Bömbölnek-morogta Greg.

                                 *

-Mi van itthon?-kérdezte Mia.

-Nem tudom...örültek háza, de ti hol a fenében voltatok?

-Hosszú-sóhajtotta Greg.

-Lehetne nagyobb is, mert ahogy én láttam, inkább rövid.-morfondírozott Mia.

-Fordulj fel.-morogta Greg.

-Nagy baj nincs, mert nem változott semmi-kuncogott Theó.

-Hol a hugod?-kérdezte Mia.

-Izé...izé...honnan tudjam ...van két lába....

-Theó!-kiabálta Mia.

-Őőőőőőőő...tegnap elég rossz bőrben volt, úgyhogy...

-Igen, nyögd már ki végre!-morogta Greg.

-Kihívtam hozzá a mentőt

Mia megszédült, Greg megfogta

-Na és miért mi történt?

-Kijöttek, és bevitték. Bementek hozzá?

                           *

-Olyan sápadt.

-Legalább nem kell többet azt hallgatnom, hogy nem is az enyém.

-Greg!

-Jó, jó, megkérdem az orvost, hogy mi van.

-Siess!-kiabálta Mia.

Greg belerohant az orvosba.

-Bocsánat, én csak… doki hogy van a kislányom?

-Röviden? Rosszul!-Luis összecsukta a jegyzeteit. Mia kijött, és az ajtónak támaszkodott.

-Ugye nem kell megint megműteni, olyan kicsi még!

-Valószínű, hogy igen. Bocs.

-Istenem…-Mia és sírva Greghez bújt, aki megölelte, és bevitte, aztán lenyomta a székbe.

-Nem lesz semmi baj.-Greg felkapott egy narancsot az éjjeliszekrényről.-Nem fog…

-De olyan rossz anya voltam, mi lesz, ha meghal? Adja az ég, ha jól lesz, esküszöm, megváltozom.

-Minek? Ne fárasszál már te is a baromságaiddal, mert fejbeb*szlak ezzel a naranccsal.

-Hogy jobb anyja legyen, mint nekem volt. Te nem tudod, milyen volt az anyánk, kb. olyan, mint én a lányommal, ha nem rosszabb, és ezt nem akarom a lányomnak. Kedves vagy, hogy vigasztalni próbálsz, de nem volt véletlen, hogy nem szívlelt a gyerek. De rájöttem, hogy nagyon szeretem legalább annyira, mint az apját.-szipogta Mia.

-Tökéletes vagy, most megnyugodtál? Szólj, ha abbahagytad ezt a cirkuszt, mert most nagyon nincs kedvem hozzá. Legalább egy kicsit eltekinthetnél az ovis agytérfogatodtól. Egyébként ez megtisztelő.

Mia kicsit megnyugodott, de ott maradt lánya ágyánál, és simogatta, hátha fölébred, és hogy érezze, hogy van az anyja.

-Olyan szépek vagytok. Hasonlít rád-csámcsogta Greg.-Narancsot?

Mia elmosolyodott, és a lányát nézte.

-Remélem a modora az apjáé. Hazamész?

-Nem tudom, lehet, Theó egyedül van. Inkább te menj. Le lenne hangolódva, ha én nem lennék itt. Majd beszélek vele.-Greg bekapta az utolsó cikket.

-De ha felébred, és nem vagyok itt, akkor meg azt hiszi, hogy nem is érdekel, mi van vele. Na jó, úgyis van egy kis megbeszélni valóm Theóval, de bármi van, hívj, oké?

-Úgy lesz.

Mia megpuszilta Hercegnőt, majd megcsókolta Greget.

-Aztán vigyázz rá!

                                                  *

-Itthon vagy?

-Itthon.-Theó unottan csatornát váltott.

-Lehet, hogy megint megműtik a húgod, mert nincs jól, apád bent maradt vele, és szól, ha van valami. Nekünk addig is van mit megbeszélnünk.-Mia ledobta a táskáját.

Theó összehúzta magát a fotelban.

-Nyugi, nem eszlek meg, csak megbeszéljük. Nem gondoltad, hogy ennek a játéknak súlyosabb következménye is lehet?

-Milyen játéknak?-Theó kikapcsolta a tv-t.

-Amit űztél velünk, azt hittem, apád megcsal. Szóval, jót röhögtél.

-Nem igaz.

-Ajánlom is, mert én egyáltalán nem gondoltam, és ajánlom, hogy ilyet ne csinálj soha többé!

-Ne dirigálj, nem vagy az anyám! Neked akartam jót!

-Neked áll följebb, én a gyerekemet veszítettem el, és még kedvesen is próbálom tisztázni, te meg itt pattogsz! Mindjárt kapsz egyet, és méghogy jót, na ide figyelj, elég nagy vagyok, hogy eldöntsem, mi a jó nekem, oké, és ha tetszik, ha nem, a mostohaanyád vagyok!

-De rossz nekem

-Mi rossz, ha boldog vagyok apáddal?

-Speciel a "mostohaanyád vagyok" sorra céloztam

-Netán rossz anyád vagyok, mondd meg, és elfogadom. Ne haragudj, de mondd el, mi a gond, és próbálok változtatni rajta, de ne játssz ilyeneket!

-Őt szereted. És engem mért nem szeretsz?

-Tessék, azt hittem, örülsz, hogy én lehetek az anyád, és hogy szeretem az apádat. Jajj, te buta, nagyon szeretlek, jobb fiam nem is lehetne!

Theó sírva fakadt.

-De marhajó nekem. Utállak!

Mia felemelte a fejét.

 Helóka, miért, szerinted hogy szeresselek, olyan vagy nekem, mint a fiam.

Theó bement a szobájába és becsapta az ajtót. Mia összehúzta a szemöldökét, majd odament az ajtóhoz.

-Most mi bajod Theó?

-Gonosz vagy és tapintatlan-szipogta Theó.

-Én? Miért, ez a normális, nem? Bár…- hirtelen szöget ütött a fejébe -ugye Theó nem vagy...? Ha szerelmes vagy belém, meg kell beszélnünk, Theó, kérlek, engedj be!

-Ne égess! Nem is vagy szép!

-Köszi, ez remek, jobb, ha mi lerendezzük, mintha szólnék apádnak is, nem?

-Nevetséges vagy, apám mindent tud.

-Mióta?

Theó kinyitotta az ajtót.

-Fogd rövidre. Nem értessz meg úgyse.

-Figyelj, ilyen fordult már másokkal is elő, de hidd el, ez nem szerelem, csak annak érzed. Apád mit mondott?

Theó a fejét rázta.

-Semmit, na persze ki vele? Remek, szóval elhiszem, hogy nagyon szeretsz, de ha nem is úgy, mint anyát, akkor barátot, vagy nővért láss bennem!

-Ja, bocs, mondtál valamit, nem figyeltem! Ja, igen: ne szabd meg.

-De muszáj, mert nem lesz jó vége, és nem akarok rosszba lenni veled, de én úgy szeretlek, mint a fiamat, apádba, pedig szerelmes vagyok, érted, de ha kamaszodsz, úgyis egy csomó lány fog rajtad csüngeni nem hiába leszel a nőcsábász Gregori Baquet fia, hidd el!

-Ennyi? Mehetek?

Mia nevetett.

-Figyelj, mit gondolsz, mikor te elérsz a csajozós korszakodba, addigra én vén pipi leszek, körülötted meg sok csinos fiatal lány lesz.

A telefon csörgött. Theó bevágta az ajtót.

                                                               *

-Halló, Baquet!

-Itt is.

-Greg, mi van? Mondd már!-suttogta Mia a telefonba.

-És ott? Beszéltél vele?

-Hát nem tudom, szerintem beszélned kell vele, de nem is tudtam, hogy te ezt rég tudtad, szégyelld, magad, Baquet!

-Csak mióta bevittek.

-Remek, a fiad szerelmes belém, és nem tudom, mi legyen, na de ezt később, mi van a lányunkkal?

-Most már a lányunk? Beszélgettünk. Azt mondta, éhes.

-Greg, ne csináld, nem hiányolt, semmi? Látod, ezt mondtam, fel se tűnt neki, hogy az anyja ott sincs. Utál.-Mia sírva fakadt.

-Vagy már megszokta.

-Ne csámcsogj a telfonba!-kiabálta Mia.

-Evett, aztán visszaaludt. Holnap műtik. Nem is utál...annyira

-Köszi, ez aztán megnyugtatott. Ő mondta, hogy nem?

-Neked is van dolgod. Hazamegyek segíteni.

-Azt már elintéztem. Amennyire tudtam, és mellette szeretnék lenni.

-Alszik.

-Hát jó, gyere. Szeretlek.