Egy nap yoh felkerekedett és bemerészkedett anna szobályába. Anna még     aludt.Yoh nézi őt jó sokáig.Anna Yoh felé fordul. (merhát épp a másik irányba nézett)
yoh rámosolyog.Anna életében elősször mosolyog. Anna mosolyogva mondja: -Yoh..ha nem csinálod meg a 300 fekvőtámaszt kitaposom a beledet! yoh kicsit fura arcal mondja: - Igen persze,megcsinálom!! yoh neki is látott. Anna ébredezik. Yoh végzett. Anna: - áááh...de jót aludtam.Anna: - Yoh?? Mit keresel itt? Yoh: - Őőőő Anna…Annán egy gyönyörű vörös.selyem hálóing van. Anna: - Mit csináltál te lökött? – Nem aludtál rendesen? – Fáradtnál látszol.Yoh: - de jól aludtam..csak álmodban 200 fekvőtámaszt csináltattál velem. Anna: - Te lökött és megis csináltad? Yoh: - Igen,aszittem hogy nem álmodba mondod,mert nagyon ébren látszottál.. Anna ad egy puszit Yohnak. Anna: - Mivel megcsináltad a fekvőtámaszt ma szabadnapot kapsz! Yoh megdöbben.Anna: - De csak egy feltétellel. – Ha eljössz velem a parkba! Yoh: - de dobyviligben nincs park,vagy igen? Anna: - Van te lökött, az erdő! – Felöltözöm és mehetünk.Anna már várja hogy yoh kimenjen. – Nemakarsz kijönni? Arra várok..Yoh kimegy.Anna felhúz egy miniszoknyát és egy toppot. – Mehetünk. Anna megfogja yoh kezét.-Gyere már! Ne nézz úgy rám mintha sosem láttál volna!Yoh elindul. --az erdőben.- Yoh beteg vagy? Nagyon csendben vagy.- Nem tudom, ma elég furán érzem magam.Anna odabújik Yoh-hoz. Zik egyszer csak megjelenik elöttük.Anna megied és mégjobban Yoh-hoz bújik. -*nincsenek nálam a gyöngyök..fenébe.* - Yoh..tudod miért jöttem.. Anna ránéz Yohra. - Tudom, miattam, mindt mindig! Yoh kicsit ídeges lett. -* van egy ötletem remélem megérted yoh*Anna feláll.- Anna.. És odamegy Zikhez, és mint egy kiscica hozzábújik.- Oh, anna, talán otthagyod yoht, és megjött az eszed, hogy hozzám jössz? –Igen. - Mindig olyan aranyosnak tartottalak. Anna nagyon jól néz ki miniszoknyában. - Jó  akkor yoht hagyom, de viszont te velemjössz. – Jó. Anna gondolatban üzen Yohnak: *Nyugodj meg van egy tervem. visszafogok jönni* - Nee..Anna.- Menjünk Zik.Anna Zik mellkasát simogatja.Mit szólnál egy vacsorához?- ő nem, nemvagyok ienhez hozzászokva. zik: - inkább megmutatom a szobámat. zik megcsókolja annát.Yoh türhetetlen. Anna engedi.-menjünk.- sok idő kell hogy tökéletes legyen a vacsora. zik: - de veledleszek.* fenébe*Anna körülnéz a konyhában.

-hm, nincs só és bórs.

-Elugranál a boltba?

-Nem.-Majd hoz Opacho- hát mien férj lesz belőled én ilyen lusta férjhez nem megyek hozzá.Anna hátatfordít Ziknek.zik: - Idefigyelj! Itt nem te parancsolsz!Anna lekever egy pofont ziknek.zik kicsit bedühösödik.TE NEM PARANCSOLSZ NEKEM!ÉS HA NEM TETSZIK AKKOR ITTHAGYLAK.Zik egy gyöngyel megkötözi.-Áh.ERESSZ EL. zik: - tuttommal túsz vagy!

Anna gondolatban üzen Yohnak: Yoh kérlek segíts!! Zik megkötzöttyoh gondolatban: nemtudom hol vagy!Anna gondolatban: a szomszéd házban a másidik emeleten a 103mas szobában siess!- ha hozzám mersz érni megbánod.zik megcsókolja.Anna nem tud semmit csinálni.

* szerencsére mást nem akarezt még kibírom*

Yoh beront.- amidamaru ! a  kardba!* YOH!!!!*Anna lefejeli Ziket.-disznó!zik elájul.yohék megszöknek.Köszönöm Yoh.Ha később jössznem is tudommitcsinált volna velem.- hát.. ő ien.Anna átöleli Yoht. - Semmi baj anna.. Anna halkan elkezd  sírni. Yoh megnyugtatja. Anna elaszik Yoh kezében. Yoh hazaviszi és lefekteti,majd lefekszik mellé. Anna homlokán van egy kis kék folt. Yoh burogatja. Másnap, anna és yoh egyre jobban kijöttek, és yohnak már nemkellet annyi fekvőtámaszt csinálnia.