A nagyerejő papnő 3
2006.08.27. 14:18
És ismételten itt a remekmű folytatása:) csak igy tovább:)....
3. fejezet: Naraku felbukkanása
- A falusiak! De hát nem ilyenek voltak mikor még előbb elmentünk Inuyasháékhoz!- mondta megdöbbenten Sango.
- Ezek nem a falusiak. Mármint azok, de…- itt elakadt a szava, mert egy falusi megtámadta őket.
- VÉDELEM!- majd védőburok képződött körülöttük.
- Biztos manipulálva vannak.- mondta Miroku.
- Hát persze, de gyorsan találjatok ki valamit, mert ez a burok sem tart örökké!- mondta Mea miközben minden erejével a védőburkot, tartotta.
- Támadt meg a hatalmas erőddel!- mondta ötletét Inuyasha.
- Ostoba! Ha megtámadom őket, megsérülnek!- kiabálta le Inuyasha ötletét a papnő.
- Nem vagyok ostoba! Egyébként meg a gyógyítás elemével meg tudnád gyógyítani őket.- mondta Inuyasha.
- Azt hiszed az én erőm végtelen?! Egyébként kezdek fáradni. Mikor meggyógyítottalak, akkor nagy erőre kellett szert tennem.- mondta lihegve Mea.
- Tudom már! Támadjunk rájuk, de úgy, hogy ne sérüljenek meg, amíg nem lesz jobb ötletünk, ki manipulálhatja őket!- hangzott az ötlete Sangonak.
- Jó ötlet! Akkor háromra felvonom a védőburkot! Egy, kettő, három!- Majd felvonta a burkot és mindenki támadásba lendült. Inuyasha és a többiek puszta kézzel harcoltak. Mea egyszer csak összeesett. Inuyasha odarohant hozzá és elvitte egy fához, majd odatámasztotta. Utána visszament harcolni. Körülbelül tíz perc múlva Mea felébredt és eszébe jutott ki tenne ilyet az emberekkel. Nemsokára az összes falusi ájultan hevert a földön pár karcolással. Inuyasha rögtön odarohant Meához.
- Jól vagy?- kérdezte a félszellem.
- Igen. Eszembe jutott ki irányíthatja az embereket.
- És tudod, hol van?- kérdezte Inuyasha.
- Igen.
- Akkor mássz fel a hátamra és vezess oda hozzá.
- Jól van.- majd a hátára mászott a félszellem. Egy zord külsejű erdőnek a közepére értek. A fiatal papnő lemászott Inuyasha hátáról, majd kiabálni kezdett.
- Hitamitsu! Gyere elő! Tudom, hogy itt vagy!
- Ki az a Hitamitsu?- kérdezte Inuyasha.
- Ismertétek Yurát nem? Hitamitsu az ő öccse. Képes manipulálni bármilyen lényt. Akkor találkoztam vele mikor a falunk közelébe volt, és manipulálni kezdte a falubelieket. Akkor ismertem meg és örökké az ellenségeim, közé tartozik.- mesélte Mea.
- De hát nem látok semmilyen szálakat.- mondta Sango.
- Nem is láthatsz, mert én a fejemben tudom irányítani az embereket. Rég láttuk egymást Mea.
- Igen, de ez lesz az utolsó ember, akit utoljára fogsz látni.- majd ezzel célozni kezdett az íjjal.
- Egyszerű nyílvessző nem tud elpusztítani.- mondta beképzelten a szellem.
- Csakhogy ez egy szent nyílvessző.- mondta Inuyasha.
- Te vagy az a félszellem, aki elpusztította a nővéremet.- mondta dühösen Hitamitsu.
- Így van. Mea látsz benne ékkőszilánkot?
- Pont oda fogok lőni.- mondta Mea.
- Rendben. Lőtt ki a nyilat!
- Rendben. Menj!- majd ezzel Hitamitsu mellkaséra lőtt.
- Akkor itt a vége. Szélborda!- majd ezzel a szélborda elpusztította a szellemet. Mea odasétált a szelem maradványaihoz és felvette az ékkövet. Majd megtisztította az ékkövet.
- Most már nincs benne gonoszság.- majd ezzel egy üvegcsébe tette, ahol mát öt ékkőszilánk volt.
- Meg is tudod tisztítani az ékkövet?!- kérdezte Miroku.
- Igen. Ez is csak az egyik képességem. Menjünk vissza a faluba. Visszaindultak a faluba és mindent normálisnak találtak, de mégse volt az. Kaede anyót nem találták sehol. Inuyasha persze a szaglásával kiszagolta, hogy hol van és a pataknál volt véres ruhában. Bevitték a faluba és Mea ellátta sebeit. Nemsokára felépült és elmesélték Mea titkát.
- Szóval te a legendás őrző vagy!- mondta lelkesen Kaede anyó.
- Úgy van. Inuyasha mi baj?- kérdezte, mert látta, hogy a levegőbe szimatol.
- Naraku szagát érzem. A közelben van.- mondta Inuyasha.
- Hol? Melyik irányba?- kérdezte Mea, miközben felkapta íját és nyilait.
- Északra, de te ismered őt?- kérdezi meglepődve Inuyasha.
- Igen, de majd később elmesélem.- majd kirohant a kunyhóból. Inuyasha gyorsan utána futott.
- Hééé! Mi is el akarjuk pusztítani. Inkább pattanj föl a hátamra, és én odaviszlek. Sango siessetek!
- Rendben kész vagyunk!- mondta Sango majd Kirara hátára pattantak Mirokuval. Shippout ott hagyták Kaede anyóval, hogy neki ne essen baja. Majd szélsebesen közeledtek Naraku felé. Megérkeztek Naraku egy tisztáson várta őket. Mea lepattant Inuyasha hátáról.
- Naraku!- kiabálta a papnő.
- Oh, Mea régen láttuk egymást.- mondta gonosz mosollyal az arcán.
- Most megfizetsz, amiért anyámat megölted!- mondta dühösen a fiatal papnő.
- Megölte édesanyádat?- kérdezte Inuyasha.
- Így van. Megöltem az anyját, mert a tervembe avatkozott. Mellesleg levettem az ékkövet tőle, mait olyan nagy fáradtsággal szerzett meg.- mondta büszkén Naraku.
- De akkor miköze van Inuyasha csapatának hozzád?- kérdezte Mea.
- Inuyashának volt egy szerelme Kikiyou és én kijátszottam őket. Sangonak az öccsét én irányítottam és megölte a lány családját és magát is és most az én irányításom alatt áll. Mirokunak a tenyerén egy lyuk tátong, amelyet a nagyapján ejtettem és generációról generációra öröklődik addig, amíg meg nem öl, de hát ez nem fog bekövetkezni.
- Dehogynem. Amint megöllek véget ér mindenkin az átkod.
- Dehogyis Mea hercegnő.- mondta Naraku.
- Azt mondta rád, hogy hercegnő ez igaz?- kérdezte Inuyasha.
Vajon miért nevezett Naraku hercegnőnek? Na és Narakuval végzünk a harc folyamán? És a többiek hogy viszonyulnak az igazsághoz? Meglátjátok a következő részben!
Az író: Ne feledjétek, hogy minden egyes fejezet után várom véleményeiteket a következő címre: eszterka24@citromail.hu Addig a hátralévő időre kellemes nyarat kívánok!J
|