-Intro-
Zsidy 2006.08.14. 20:39
Family portrait
Író: Zsidy
Disclaimer: Minden jog Kazuki Takahashi-t illeti, én csak felhasználom az általa kitalált szereplõket. Anyagi hasznom ebbõl nem származik. (magyarán szólva valószínüleg nem fogom kiadni... ^^)
Rating: [R], shounen-ai, deathfic, lime
Figyelem!: mérsékelten durva szóhasználat
e-mail: shamangirl@citromail.hu
Írói hozzászólás: Yugi anyja nem drogos, és fõleg nem próbálta õt megölni, amikor még két éves volt... ez csak az én agyacskám szüleménye XD
Köszönet: Köszönet P!nk-nek Family Portrait c. számáért! Ez a szám már rengetegszer adott nekem ihletet novellák megírásához, de nem gondoltam volna, hogy egyszer egy egény méretû írást is ennek a számnak köszönhetek majd!
Prológus
1987. augusztus 16.
-Saiyuki Moutu. Az esküdtek bûnösnek találták a következõ vádpontokban: tiltott droghasználat, hatósági közeg elleni erõszak, valamint saját gyermeke ellen irányuló gyilkossági kísérlet. A bíróság 16 év letöltendõ börtönbüntetésre ítéli. Kíván szólni valamit az utolsó szó jogán? - a vádlottak padján ülõ, 23 év körülõ szõke nõ felnézett a bíróra, majd az esküdtekre, végül így szólt:
-Tisztelettel bíró úr, egy kéréssel fordulnék önhöz. Amint le telik a 16 év, melyet le kell töltenem, engem szabadon engednek. A fiam addigra már felnõtt ember lesz, tehát nem szorul a gondoskodásomra. Viszont, a huga, kivel jelenleg várandós vagyok, amint megszületik állami gondozásba kerül... Nem lehetne ezt valahogy megoldani? Nem kerülhetne õ is az apjához, mint a fiam?
-Az ön férje nem vallja magáénak a gyermeket. Amíg nem dönt úgy, hogy felválalja az apaságot, nem tehetünk semmit.
-A férjem jelenleg kórházban fekszik. Ha nem éli túl, a fiamat a nyagapja neveli tovább, és akkor már nem számít hogy az apja felvállalta-e a gyereket, vagy sem.
-Akkor már minden attól függ, hogy az ön apósa felvállalja-e a lányt. - ekkor a nõ felpattant a helyérõl, rácsapott az asztalra, és fennhangon beszélt tovább:
-Nem fogom hagyni, hogy a gyerekem árvaházban nõjjön fel! Én is ott nõttem fel, és elmondhatom, hogy nem egy leányálom!
-Nekem is meg van kötve a kezem Mrs. Moutu! - válaszolt a bíró. - Hacsak a parlamentben nem döntenek hirtelen úgy, hogy nem számít mit gondol a gyám, nem tehetek semmit.
-Leszarom a parlamentet! - ekkor a tömegben mindenki elkezdett zajongani és szörnyülködni. A bíró kis kalapácsával az asztalára csapott, hogy mindenki hallgasson.
-A bíróságon van asszonyom. - figyelmeztette a bíró. - Óhajt még egyebet? - a nõ gyilkos pillantást vetett az elõtte ülõ bíróra, majd azt felelte:
-Semmit, bíró úr. - majd lassan leült, de közben egyszer sem vette le a szemét a bajuszos bíróról.
-Ezennel a tárgyalást brekesztem. Vigyék el az elítéltet.
|