Első rész
A nyár kezdete
Yugi leült a Domino Parkban egy padra és azon nyomban gondolkodóba esett. Mióta Atem elment, nagyon sok dolog történt vele. Befejezte a középiskolát, sikeresen megszerezte az érettségit… A barátaival együtt. A négyes-fogatból ő volt az egyetlen, aki nem ment egyetemre. Ő a nagyapja játékboltját szerette volna vezetni elkövetkezendő életében. Emellett Pegasus, aki régen még az ellenségének számított, felkérte, hogy segítsen neki az új kártyalapok kifejlesztésében. Szóval neki már igen jólfizető állása volt.
Hirtelen egy kéz érintését érezte a bal vállán. Gyorsan balra fordult hát, és a kéz vonalát követve, végül Joey arcára esett a tekintete.
- Szervusz öreg cimbora – köszönt a szőke fiú Yuginak egy széles mosollyal kísérve szavait.
- Joey! Szia! – köszönt vissza Yugi, majd felállt és kezet fogott Joey-val. Már mind a ketten vigyorogtak, mint a tejbetök. Visszaültek a padra, és beszélgetni kezdtek.
- Na és mondd csak, hogy mennek a dolgok a jó öreg Pegasusnál? – kérdezte Joey.
- Nem túl jól – válaszolt Yugi. – Pár napja valaki betört a kastélyba és ellopta a legújabb ötleteket. És hozzá még nagyon sok pénzt is.
- Hát ez nem hangzik túl jól. Én most pont a könyvtárban voltam. Megnéztem az interneten az év végi jegyeimet. – Mondta Joey homlokát ráncolva.
- Téged elnézve nem lehetnek túl jók – vigyorgott Yugi.
- Hát… Tulajdonképpen… Meghúztak latinból -_-’
- De hát te akartál mindenképpen gyógyszerész lenni! :D
- A franc gondolta volna, hogy ez ilyen nehéz! Különben is, minek kell nekem a gyógyszerek meg gyógyfüvek latin neveit magolnom?
- :D – nevetett Yugi.
Egyszer csak ismerős hangokat hallottak közeledni. Mindketten a hang irányába fordultak. Először egy jól ismert ballonkabátot láttak közeledni. Majd benne felfedezték Tristant is. Mögötte pedig egy fekete garbóba, fekete szoknyába és fekete bakancsba öltözött lányt pillantottak meg. Mondanom se kell talán, ő volt Téa. A kezében egy borítékot szorongatott.
- Sziasztok! – köszönt egyszerre a két fiatal.
- Sziasztok! – köszönt Yugi is. Ránézett a fülig érő szájú Tristanra, majd a sírós kedvű Téára is. Már nyitotta volna a száját, hogy megkérdezze a lánytól, mi bántja, de Tristan alig látható fejrázása ’lebeszélte’ őt a tervéről.
- Ti is a könyvtárban voltatok? – kérdezte Yugi Téát.
- Nem, miért? – válaszolt a lány.
- Mert Joey mondta, hogy már fent vannak az év végi jegyeitek a neten, és arra gondoltam, hogy talán ti is megnéztétek őket a könyvtárban.
- Nade Yugi! Nekünk otthon is van netünk! – mondta Téa.
- Ja, tényleg bocsi! – válaszolt Yugi és ezzel egyidejűleg fülig pirult.
- Hé Téa, mi van a kezedben? – kérdezte Joey
- Oh, ez egy levél.
- Igen, mertük feltételezni, mivelhogy borítékban van -_-’
- Maliktól jött. Azt írja, hogy találtak valami igazán furcsa leletet, és mivel én amúgy is egyiptológusnak készülök, meghívott, hogy nézzem meg. És ha már engem meghívott, azt írta, hogy titeket se hagyjalak itthon. Tehát holnap tízkor indul a gépünk Egyiptomba – hadarta el Téa, azzal elsietett.
- Már holnap??? – ámélkodott Joey. Addig még egy csomó dolgom van!!! – azzal a fiú is elsietett.
- Hú, hogy szaladnak! – mosolygott Yugi.
- Igen, csakúgy, mint a mérgezett egerek :D – Tristan.
- Apropó, mi van Téával? Tudom, már egy csomószor kérdeztem, de valahogy sosem értem meg. Hiszen olyan vidám volt régen.
- Tudod Yugi, ha az ember elveszíti azt, amit, vagy akit a legjobban szeretett a világon, nem sok értelmét látja, hogy az eset után is boldog maradjon. Szerintem, azt hiszi, hogy vége az élete értelmének és azért menekül abba a depresszív világba, amelyben jelenleg tartózkodik.
- Félelmetesen bölcs lettél, mióta felvettek pszichológia szakra XD – így Yugi.
- Ugyan, nem kell pszichológia szak, ha az ember két barátja is így érez. Csak éppen az egyik még látja az élet értelmét, mert vele van az, akit szeret… - mondta Tristan majd mélyen Yugi szemébe nézett.
- Ööö – Yugi elfordította a fejét – nekem most mennem kell, betelefonálok Pegasusnak, hogy egy ideig nem megyek dolgozni és szólok a nagyapának is, hogy elutazom. Szia Tristan!
- Szia!... Yugi…
AJÁNLOM AZ OLDALT
A Nyár kezdete
