Eljött a bál napja. Hermione fáradtan nyitogatta szemhéját, ám amikor végigfutott az agyán, hogy milyen nap is van, csak úgy pattant ki az ágyból. Ki ment a konyhába és meglepetten vette észre, hogy Malfoy újságot olvasgatva kávézik.

- Nekem van még? - kérdezte erõsen szuggerálva, Malfoy kávés csészéjét.
- Van - mondta a fiú meglepõdve.

Hermione töltött magának, és mint szinte minden reggel, most is odasétált az ablakhoz és a kint szánkózó gyerekeket nézte.

- Hol fogak találkozni a titokzatos partneremmel? - kérdezte Malfoy.
- Harry azt üzeni, hogy az elõtérben fog már rád várni a lány.

Malfoy csak bólintott és újra beletemetkezett az újságba. Hermionénak még el kellett mennie ruhát vásárolni. Így fel öltözött hát, és hoppanált is a legközelebbi talár szabászatba.

Sokáig keringõzött a sok ruha között, míg végül megkérdezte a fiatal eladónõt, hogy õ mit ajánlana.

- Szerintem, ha valami szép estélyre mész - Hermione bólintott -, akkor egy szép fekete szatén ruha lenne a legmegfelelõbb.

Azzal már vitte is a kiválasztott darabot Hermionénak. Egy egyszerû fekete, szatén ruha volt mely a nyaka körül tekerõdött, hátul a hátát így szabadon hagyva. A lányon kifejezetten jól mutatott. Hermione még illegette magát egy kicsit a tükör elõtt, majd úgy döntött tényleg ez a legmegfelelõbb ruha. A ruhához kapott ajándékba, egy pontosan ahhoz illõ fekete, pántos, kicsit magas sarkú cipõt. Most az egyszer nem akarta a pénztárcáját nézni, és nem is igazán zavartatta magát miatta. Szeretett nõ lenni (ki nem?). Eszébe jutott, hogy még el kell mennie Ginny-ért, ugyanis megbeszélték, együtt öltözködnek. Már pont hozzá igyekezett, amikor Ginny jött vele szemben egy ruhás zacskóval és vidáman meglebegtette Hermione elõtt.

- Harrytõl kaptam egy ruhát - újságolta és fülig ért a szája. - gyönyörû szép!
- Én is pont most vettem meg, és már készülõdtem hozzád, de látom, akkor nem kell még oda is mennem.
- Nem, és ha lenne kedved, akkor még beülhetnénk valahova, mondjuk egy fagyizóba.
- Rendben. - adta be a derekát a barnahajú lány.

Azzal nevetgélve beültek a legközelebbi fagyizóba. Mind a ketten lángoló mentol kelyhet rendeltek és vidáman fogyasztották.

- És, hogy jössz ki Mr. Enyém A Világ, Ti Senkik Vagytok-al? - kérdezte Ginny.
- Ahhoz képest, hogy mennyire utáltam, egész jól, bár a fürdõszobáért igazi harc folyik!
- Az ismerõs! Csak mivel nekem hat bátyám volt és én voltam a legkisebb anyu kiharcolta nekem az elsõ helyet. Utána öldökölhették egymást a fiúk.

A lányok még nevetgéltek egy darabig, míg végül arra jutottak, ideje lesz el kezdeni készülõdni, és lepattintani Hermione lakásáról Malfoyt. Mikor már Hermione lakásán voltak, meglepõdve vették észre, hogy rend van a konyhába. Hermione elkiáltotta magát.

- Malfoy!
- Ne kiabálj Granger, mert még a végén elmegy a hangod! - mondta már a megszokott, gúnyos hangnemben.
- Te meg ne kötözködj! Menj el Harryhez, õ majd ad neked Dísztalárt, és miután elmentél, ez nõi terep lesz, úgyhogy maximum majd csak a bálon találkozunk.

Majd újra elnevették magukat. Látszott Malfoyon, hogy szinte csak úgy menekül, a vihogó lányok elõl.

- Akkor majd este! - kacsintott a lányokra, majd amilyen gyorsan csak tudott, elhoppanált inkább Potterhez. - Még mindig jobb, mint az a vihogó két liba. - gondolta magában.

- Na akkor lássun hozzá! - mondta izgatottan Ginny.
- Elõször is mutasd meg a ruhádat, amit Harry vett neked! - ajánlotta Hermione.

Ginny egy szép díszes dobozból, egy rózsaszín, spagetti pántos ruhát vett elõ.

- Ginny, ez gyönyörû!

És tényleg, amilyen egyszerû volt, annyira mutatott jól a vörös hajú lányon. A szoknyájában csak lágy fodrok voltak, és néhol volt egy kis csillám is. Hermione szép göndör tincseket formált a boszorkánynak, és vörös sminket tett fel neki. A lány nagyon meg volt elégedve barátnõje munkájával.

- Na akkor most te jössz! Vedd elõ, mutasd meg a ruhád!

Hermione elõszedte fekete, szatén, estélyi ruháját, és megmutatta barátnõjének.

- Hát ez nagyon jól néz ki! Viktor biztosan oda lesz érted!

Hermione csak elpirult és már vette is föl a ruhát. Ginny kiegyenesítette a haját, majd lépcsõzetesre levágta, és kissé féloldalasan elválasztotta. Azon rengeteget gondolkodott, milyen legyen a sminkje. Végül egy kis halvány rózsaszín festéket vitt fel a szájára, és még arra egy kis szájfényt. Az arcára is vitt egy kis pírt, mivel Hermionénak a sok bent tartózkodás miatt fehér volt a bõre. Körülbelül a két lány öt órára lettek készen.

- Még van egy fél óránk - mondta izgatottan Ginny. - ez lesz az elsõ bálom Harryvel.
- Hát, én ugyan ezt nem tudom elmondani Viktorról. - mosolyogta meg Hermione barátnõje izgatottságát. - Bár tudod mit mondott Harry! Vigyázz a minisztérium embereivel. Én ahogy csak tudom, majd kerülöm õket!
- Bár az nehéz lesz neked!
- Bizony, és se Harry, se én nem bízunk e téren Viktorban.
- Szerintem, nem árthat semmit. Érezd jól magad vele, az a lényeg.
- Tényleg, te nem tudod kit szánt Harry párnak Malfoynak?
- De igen - kuncogott Ginny. - bár ha jól tudom, Malfoy nem lesz érte oda annyira.
- Ki az? Már én is kíváncsi vagyok.
- Majd a bálon meglátod. Nem gondolod, hogy ideje lenne, ha inkább indulnánk?
- Felõlem mehetünk!

Azzal már két perc múlva, egy hatalmas elõszobaszerûségben néztek jobbra-balra. Keresték a partnereiket. Kis idõ múlva meg is találták õket. Harry, Krum és Malfoy egymás mellett mentek, ám Malfoy oldalán ott kapaszkodott egy kék, fidres-fodros ruhában…

- Parkinson? - jött a meglepett kérdés Hermionétõl
- Granger? - Pansy úgy mérte végig Hermionét, mintha az egy kis pondró lenne.

Hermione kérdõn nézett Harryre, akinek a karján már ott kuncogott Ginny. Harry csak mosolyogva legyintett, jelezve, hogy csak késõbb óhajt beszélni ez ügyrõl a lánynak. Majd Hermione meglátta Krumot, aki a kezét nyújtotta a lánynak.

- Szabad lesz, hölgyem? - kérdezte udvariasan.

Hermione mosolyogva nyújtotta a fiúnak a kezét.

- Na akkor ezzel megvolnánk. Ha nem bánnátok, egy asztalnál ülnénk hatan! - kérdezte Harry a többieket. Azok csak helyeseltek, hogy úgy nekik megfelel.

Elõl ment a Harry-Ginny páros, utánuk a Krum-Hermione, majd végül hátul ment, a belül hõzöngõ Malfoy, és a feltûnõen boldog Pansy párosítás. Malfoy belül szitkozódott, hogy mi a fenéért jött el, és már azt tervezte, hogyan végzi ki Pottert.

Folyt. köv.