3.

Másnap reggel 7-kor mindannyian Yusuke lakásánál voltak. Hiei érkezett utoljára, és rosszallóan nézte, hogy Satomi és Kurama fogja egymás kezét.

-         Induljatok - mondta Koenma. - A rejtekhelyük valami nagy hely lehet, ennyi halott nem fér be egy 2 szobás lakásba. Sok szerencsét.

Ekkor hirtelen megjelent Genkai.

-         Ostoba kölykök, engem ki akartatok hagyni?

-         Mester- szólalt meg Satomi, és meghajolt. –Már te sem vagy fiatal, és ez most veszélyes.

-         Pont ez az, öreg vagyok már, ha meghalok, nem olyan nagy kár- mondta Genkai.

-         Itt maradsz vénasszony, és kész- vágott közbe Yusuke. –Az ízületeid már nem bírják a hősködést.

-         Hallgass. Megyek és kész.

Yusuke és Genkai elkezdett vitázni, de Koenma szétválasztotta őket.

-         Genkai - szólította meg. – A szellemvilágban is tombolnak a halottak, te inkább ott segíts.

-         Nagyon le akartok rázni…- mondta Genkai, de közben mosolygott. - Akkor megyek oda.

-         Végre…

-         Hallgass kölyök.

Ezzel Koenma és Genkai elmentek. Yusukéék pedig neki kezdtek a keresésnek. Délután 2 óra körül járhatott az idő, mikor rábukkantak egy raktárra, amiből furcsa hangok hallatszottak ki. Kuwabara berúgta az ajtaját, és bementek. Az épület tele volt olyan fekete köpenyes alakkal, mint amilyenekkel a múltkor Yusuke és Kuwabara összetalálkozott az utcán.

-         Mennyi hulla… undorító… – mondta Hiei, miközben előrántotta a kardját. - Ezekhez még a Sárkányt sem kell használnom.

Ezzel berohantak a hullák közé. Sorban hullottak a csuklyás alakok, közben pedig megjelent Botan és még 3 kérész, akik a hullákat hordták a túlvilágra. Közben előkerült 4 furcsa alak is, akik nem viseltek fekete köpenyt, hanem teljesen már ruhájuk volt. Olyan volt a ruhájuk, mint Satominak, csak más színűben.

Ahogy őket meglátta Satomi, megállt.

-         Ez meg… hogy…

Ebben a pillanatban hátulról valamelyik hulla megvágta Satomi vállát. Hiei leszúrta a hullát. Satomi rárakta a kezét a sebére, és begyógyította. Aztán nekiesett a 4 furcsa alaknak.

A 4 lány-ugyanis lányok voltak- szétrebbentek, csak a legalacsonyabb maradt ott, és elkezdett harcolni Satomival.

- Tényleg képes lennél megölni?- kérdezte a csaj Satomitól.

Satomi erre nem válaszolt semmit, csak ellökte.

- Nem- felelte. - Nem öllek meg. De nem hagyom, hogy ezt csináljátok.

Rárakta a kezét a lány fejére, motyogott valamit, mire a lány ugyanolyan lett, mint azok az emberek, akiket megtámadtak az utcán. Satomi ugyanezt tette a másik 3 lánnyal is. Addigra Yusukéék elintézték a halottakat.

Egyik körben Botan észrevette a 4 lányt, és felvisított.

-         Ez meg hogy lehet???

-         Micsoda?- kérdezte Yusuke.

-         Ez a 4 védelmező. Azt hittük halottak.

-         Biztos Masami találta ki az egészet- mondta Satomi. – Mindig is utált védelmező lenni. És én még bosszút akartam értük állni…

-         Túl naiv vagy- mondta Hiei.

-         Te meg alattomos. MOST AZONNAL ELMONDOD YUKINÁNAK, HOGY A BÁYJA VAGY!!!

-         Micsoda??? - kapta fel a fejét Kuwabara.

A többiek elkezdtek nevetni, csak Hiei nézett bosszúsan a lányra.