Az új csapattagok

Furcsa dolgok történtek az emberi világban. Hatalmas irodaházak, épületek dőltek össze, az eddig jól működő vállalatok emberei hirtelen sztrájkolni kezdtek, az iskolákból gyakran hazaküldték a diákokat minden különösebb ok nélkül.

Az egyik ilyen alkalommal Yusuke és Kuwabara éppen hazafelé tartott. Szótlanul meneteltek egymás mellett. Yusuke végül megunta a csendet, és megszólalt:

-         Délután tanácskozás.

-         Már megint?- dünnyögött Kuwabara. – Tegnap előtt is volt.

-         Igen, de Koenma állítólag megtudta, hogy mi okozza ezt az egészet.

-         Na persze. Az a cumis kis…

-         Hé Kuwabara!- vágott a szavába Yusuke. –Hallod ezt?

A távolból kiabálás hallatszott. A 2 fiú elkezdett futni a hangok irányába. A szűk kis utcából, ahol éppen jártak, egy szélesebb térre jutottak. A tér közepén 2 magas, fekete köpenybe burkolózó alak állt. Akit csak megláttak, arra rámutattak, mire a kiválasztott személyt valamiféle szürke aura lengte körül, a mozgása gépies lett, a szeme pedig fénytelen.

      - Mi folyik itt?- szólalt meg Yusuke. –Végül is kit érdekel.

Nekiugrott a 2 alaknak, de mire odaért, eltűntek.

-         A fenébe!

-         Hé Urameshi… Ezek zombik!

Yusuke ránézett az emberekre, és valóban, azok olyanok voltak, mint a gépek.

*

Délután Yusukééknél tartottak megbeszélést. Ott volt Yusuke, Kuwabara, Hiei, Kurama és Koenma. Koenma belekezdett a magyarázatba.

-         Mint tudjátok, a szellemvilágnak 5 tartománya van, ahová a hallottak jutnak. Minden tartománynak…

Yusuke ásított egyet.

-         A lényeget mondd törpe. Nem érek rá egész nap. Keikoval lesz randim.

-         De ahhoz hogy megértsétek, innen kell elkezdenem. Szóval. Minden tartománynak van egy védelmezője. Az ő feladatuk az, hogy felügyeljék a területeket. Hogy ne legyenek zavargások, összeesküvések, stb. Viszont 3 héttel ezelőtt lett egy kis gond…

A többiek kíváncsian néztek rá.

- Milyen gond?- kérdezte Kuwabara.

- A legerősebb védelmezőnek adtam egy feladatot, ezért egy helyettest állítottam be a helyére. De sajnos az ő ereje nem volt elég ahhoz, hogy elvégezze a feladatot. A halottak kitörtek a tartományukból, megölték a helyettest, és a másik 4 védelmezőt. És valószínűleg azt tervezik, hogy visszatérnek az emberi világba, és átveszik a hatalmat felette.

- Hogyan?- szólalt meg Kurama.

- A még élő emberek lelkeit kiszívják. Valószínűleg ezért vannak a sztrájkok is, a munkásoknak is ki…

- Akkor a suliból is ezért küldtek haza!- kiáltott fel Yusuke. – Azért, mert a tanárainkat is elintézték.

- Lehet- bólintott Koenma. – És úgy döntöttem, hogy ebből az ügyből most Genkait kihagyom. Ő sem fiatal már, ráadásul az idősebbeket fosztják meg a legkönnyebben a lelkeiktől.

- Így semmi esélyünk. 4-en nem tehetünk ellene semmit. És egyébként is… nem értem, hogy engem miért kellene, hogy foglalkoztasson ez az ügy - mondta Hiei.

- Nem kötelezhetünk arra, hogy segíts.

- Mit is várhatnánk Hieitől- szólalt meg Kuwabara. – Mindig is hidegen hagyta mások élete.

- Hallgass tökfej. Meghallgatom, hogy Koenma hogyan akarja megoldani a helyzetet. Csak aztán döntök-jelentette ki Hiei.

- Nos- fogott bele Koenma. – Van 2 emberem, akiket beállítok hozzátok. Az egyikük ereje kb. a Hieiével egyenlő, a másiké a Kuwabaráé körül van. Elvileg már itt kellene lenniük, de Botan késik.

Ekkor kopogtak.

- Gyere be- mondta Yusuke.