Előfordulás: Afrikában, a Szaharától délre a Kongóig.

Testtömeg: 1-70 kg

Testhossz: max. 2 m

Tápláléka: gerinctelenek (főleg csigák), más hüllők, tojások, kisebb emlősök, dög.

Szaporodás: 20-50 db tojást tojik, melyek 5-6 hónap múlva kelnek ki

Leírás:A sztyeppei varánusz Afrika szavannáin él, félsivatagos területeken és trópusi lombhullató erdőkben is megtalálható, de a sivatagokban és trópusi esőerdőkben nem. Nappal aktív, csak a legforróbb órákban vonul vissza menedékbe. Gyakorlatilag mindent elfogyaszt, amit képes elkapni. Megfigyelések alapján nagyon kedvelik a csigákat és a dögöt. A fiatalok még elsősorban ízeltlábúakkal táplálkoznak. A mérgező százlábúak sem jelentenek gondot számukra, 15 percig dörzsölik őket az állukkal, mielőtt bekapják őket. Erős a kannibál hajlamuk, a kisebb méretű fajtársaikait előszeretettel fogyasztják el, tartásuk során erre figyelni kell!
Nagy étvágyuk oka az, hogy az esős évszakban kell felszedniük annyi zsírtartalékot, amennyi elegendő lesz számukra az ínséges száraz évszak átvészelésére. Egyszerre akár testsúlyuk tizedét is el tudják fogyasztani.

Magányos állatok. Az esős évszakban párzanak. Ekkor, ha egy hím rátalál egy nőstényre, nyakharapásokkal és karmolásokkal készteti azt párzásra. A nőstény 15-30 cm üregeket ás, amelyekbe egyenként maximum 15 tojást rak. Igen magas a tojásból sikeresen kikelő kis gyíkok aránya, sokszor 100 % a kikelési ráta. A kis varánuszok gyors fejlődésnek indulnak, főleg az első két hónapban nőnek sokat.

Jellemző rájuk a territoriális viselkedés, a hímek hevesen védelmezik területüket. Ha sarokba szorítják őket, harapással és farkcsapásokkal védekeznek. Amikor ez sem segít, halottnak tettetik magukat.

Veszélyeztetett faj, a bennszülöttek húsáért és bőréért vadásszák, de legnagyobb veszélyt számukra az illegális állatkereskedelem jelenti.