Első rész:Lilly és Zoey

A fényes, sápadt hold halványan világított be egy kis szobába.

Egy vörös hajú leány üldögélt az íróasztalánál, és egy képet nézett.

Már nagyon későre járt. Talán már elmúlt éjfél is. A leány figyelmesen nézte a képet, a szabad kezét a homlokára helyezte. Barna szemeiből folyni kezdett a könny. Csak egy szót mondott.”Lilly”

Másnap reggel Zoey nehezen ébredt,hiszen egész éjjel a képet nézegette a szobájában De nem volt ideje ezen gondolkodni. Megmosta az arcát és sírástól bedagadt szemeit. Már csak egyetlen nap volt az iskolából, ő mégis valahogy szomorú hangulatban volt.

Elköszönt szüleitől és elment az iskolába.

Szokatlanul korán ért be,még a barátnői, Mimi és Megan sem voltak bent.

Lassan mindenki megérkezett.

-Valami baj van zoey?

Kérdezte tőle Mimi.

Zoey furcsán nézett maga elé.

-Igen,történt valami?

Kérdezte most már Megan is.

Zoey csak a fejét rázta.

Az óra alatt nem aludt el,de nem i,ott jártak a gondolatai.

-Miss Hanson! Miss Hanson!

-Ha? Igen tanár úr?

-Már régen kicsöngettek!

-Ó. Elnézést kérek tanár úr!

A tanár mosolygott.

-Csak nem itt szeretnél maradni?

-Nem,dehogy is!

Nevették el magukat.

Zoey meghajolt és elment. Bár a nyár elkezdődött, neki mégis a kávézóban kellett dolgoznia. Kivételesen nem is bánta.

Elsőnek érkezett meg,utána futott be Bridgette,Kikki,Corina majd Renée.

-Valami baj van Zoey?

Bridgette-nek rögtön feltűnt,hogy valami nincs rendben.

Zoey nem válaszolt. Lehajtotta a fejét.

-Hé Zoey! Bridgette kérdezte hogy vagy nem kéne válaszolnod?

Kérdezte ártatlanul Kikki.

Zoey most is halgatag maradt.

-Zoey! Minden rendben van? Hé! Zoey!

Corina kezdett aggódni.

-Zoey,ha valami nincs rendben nekünk elmondhatod. Mark-kal van valami baj?

Kérdezte most  már Renée is a kíváncsiságtól hajtva.

Minimica ott repkedett a levegőben és azt mondogatta „Zoey szomorú,Zoey szomorú”

Eliot is odament Minimica kis ismételgetése miatt, és ő is kérdőre vonta Zoey viselkedését.

Zoey-nak könnyek törtek elő a szeméből. Hangosan kiabálni kezdett.

-Semmi közötök hozzá!

-Mi csak segíteni akarunk.

Mondta Bridgette.

-Honnan…honnan is tudhatnátok!

Kiáltotta Zoey és ezzel befutott a raktárba. Hosszú órákon át sírt.

A lányok,Eliot és Minimica értetlenül néztek egymásra.

Wesley mindeközben halgatott. Egy szót sem szólt.

A nap végén Zoey előjött kis rejtekhelyéről és egyenesen hazament.

Mindeközben csak egyetlen név járt a fejében. Ugyanaz ami tegnap este is.

Gyorsan hazaért nem is köszönt a szüleinek,csak gyorsan felszaladt a szobájába és ugyanazt a képet nézegette hosszú órákon át.

*Miért?*-Kérdezte magától.

*Miért nem bírtál velünk maradni?*

Nagyon elálmosodott, a képet a párnája mellé tette,majd elaludt.

Reggel nyúzottan és fáradtan ébredt.

De reggel Wesley sem sok energiával kelt ki az ágyból.

Tudta,hogy ma Zoey nem fog bejönni a Kávézóba. Felhívta Eliot-ot,hogy ma inkább ő sem dolgozna.

Zoey felkelt és a képet nézegette még az álmában. A képen egy Lila hajú boldog lánnyal van. Zoey átölelte a nyakát. Nagyon hasonlítanak. A lánynak a szemei aranyszínűek és ugyanolyan ruhában van Mint Zoey. Látszik rajtuk, hogy nagyon boldogok! Nem volt kétség, ő Lilly Hanson.Zoey nem tudta,hogy unokatsetvérek,csak azt tudta,hogy Lilly mintha a saját húga lenne. Egy idősek voltak mégis Zoey csupán két percel volt nála idősebb. És Zoey-nek igazából az fáj a legjobban,hogy bár két napja volt a születésnapja, Lilly nem volt vele.

Még azon az éjjelen valaki a háztetőkön mászkált.

Olyan gyorsan ugrált mint egy macska,bár még sem volt olyan mintha egy Vadmacska lenne, inkább mint egy Házimacska. Gyors volt és jól mozgott. Szemeiben nem tükröződött semmi, se a boldogság,se a bánat.

Zoey kinézett az ablakon. A sötét holdat nézte. Ugyanazt a holdat, amit Lilly.

Zoey érezt, nincs egyedül. Lilly is pont ugyanezt érezte. Gondolataik minta ugyanazok lettek volna. Egyikük sem volt átalakulva. Mégis, Zoey elővette a varázsmedált.. Szemei és haja élénk rózsaszínre változott, hegyes kis fülei és farka nőtt. Ruhája rózsaszínre váltott. Eközben Lilly-nek barna fülei nőttek, szeme és haja vesztett színéből, farkán egy csengő lógott, fekete ruhája lila színű lett. Zoey kiugrott az ablakon és járta azt az utat mit Lilly.

-Lilly…

Suttogta Zoey.