Hetedik rész: Lilly a csapatban!

Zoey úgy érezte valaki összeroppantotta a szívét, miközben ezt Wesley kimondta.

Zoey és Corina gyorsan odafutott a többiekhez.

-Elég volt! Most megfizettek mindenért!

Az öt Mew egyszerre használta az erejét, végül Zoey a Kék Vízcseppek segítségével, amik a Varázspálcából jöttek elő, nehezen bár, de legyőzték a szörnyeket.

A szörnyek végül eltűntek.

Hatalmas fehér fény tűnt fel.

-Zoey! - Kiáltotta valaki.

-Lilly!

A fehér fény felrobbant Lilly-vel együtt.

Wesley befutott a tűzbe.

*Életben kell maradnod Lilly!*- Mondta magában Wesley.

Lilly kinyitotta a szemét. Wesley szorosan fogta a lányt. Lilly-ben urrá lett a nyugalom. A két szerelmes megcsókolta egymást, a tűz lángjaib még vakítóbbak lettek,majd a tűz  eltűnt. Eltűnt Lilly-vel együtt.

Zoey odafutott Wesley-hez.

-Mi történt? Hol van Lilly?

-Nyugodj meg Zoey. Most már nincs semmi baj!

Felnéztek az égre. Csak most vették észre, hogy már régen fent volt a hold.

-Zoey.

-Igen Renée?

-A harc közben végig úgy éreztem, mintha valaki, egy hatodik tag segített volna nekünk.

-Én is így éreztem - Mondta Bridgette.

-Azt hiszem én is. - Tette hozzá Corina.

-Én is ugyanazt éreztem - Mondta most már Kikki is.

-Meg kellett volna mondanod, hogy Lilly is egy Mew! - Mondta határozottan Renée.

Zoey meglepődött. A Lányok bólintottak, és átölelték Zoey-t.

-Mennyünk haza. Valószínűleg ez volt életünk legnehezebb csatája.

-Rendben Wesley.

Zoey hátranézett az égbe, de csak egy képet látott leesni az égből, amire ugyanaz volt ráírva,amit a titokzatos Vadmacska mondott.

A távolból valaki azt mondta „Légy boldog unokanővérem! Én mindig veletek leszek!”majd egy hatalmasat nyávogott.

Zoey odasétált és felvette a képet, majd az eget bámulta.

-Lilly…

-Szóltál Zoey?

Zoey megrázta a fejét, majd így felelt:

-Nem lényeges.

Már két hét eltelt. Az Űrmanók nem jelentkeztek,nem történt semmi furcsa. Zoey-nak valami mégis furcsa volt. Mintha valami hiányzott volna neki.

Az egyik nap hazajövet a kávézóból meghallott valamit. Valaki futott. Utána.

-Zoey!

-Ha?

-Zoey kérlek, állj meg!

-Hogy? Lilly?!

Zoey nem is értett semmit, amikor a könnyes szemű lány átölelte.

-Lilly mi történt?

Kérdezte a heves lánytól. Nagyon furcsállta.

-Zoey! Nem hiszem el!

-Mit nem hiszel el? Mi történt? Valami baj van?

-Dehogy van baj! Egyáltalán nincs baj!

-Kérlek Lilly mond már mi történt!

-Itt…itt maradok! Nem kell elmennem! Macska vagyok! Most már én is egy Vadmacs lettem! Itt a helyem! Köztetek!

Hadarta el Lilly gyorsan.

Zoey csak nézett értetlenül, és rázta nagyon lassan a fejét.

-Mi az Zoey? Nem is örülsz?

-Lilly…ez…ez…*Nézett a földre a lány*ez ugye azt jelenti…hogy, soha többet nem mész el,igaz?

Kérdezte, de ez inkább mintha egy kedves tanács lett volna.

-Soha többet nem hagylak el titeket.

-És a többi Macs?

-Ők még nem tudják. Neked akartam elmondani először.

-És ki fogja megtudni másodszor?

Mondta kacsintva.

Lilly a szívére tette a kezét, egyértelmű volt, hogy Westley-re gondolt.

-Akkor mennyünk. A Többiek még bent vannak, elmondhatjuk nekik!

-Ne. Inkább ne. Most fáradt vagyok.

-Jut eszembe, hol fogsz lakni?

-Kibéreltem egy házat nem messze.

-És miből fogod fizetni?

-Abból a keresetből, amit a felszolgáláson kapok. Ó, nem is mondtam. Átszabdtam a ruhámat. Levágtam a hosszúujját,hogy olyan legyen, mint a tiétek.

-És az iskola?

-Abba fogok járni, ahova te.

-Tényleg? Ez fantasztikus!

-Igen, tudom. Most, ha megbocsátasz, szeretnék hazamenni.

-Hát persze.

-Mond csak, nem aludnál ma nálam?

-Én? De! Szívesen!

A két lány hazafelé sétálva hosszasan beszélgetett egymással.

Későeste fáradtan értek haza.

Már az ágyban feküdtek, amikor Zoey hírtelen megszólalt, de nem volt már ereje felemelni a fejét,sőt, a szemét sem nyitotta ki. A hangja fáradt volt, és bár nem suttogott,mégis alig hallható volt.

-Lilly *Mondta, de mintha kérdezni szeretett volna*

-Igen Zoey? *Kérdezte a lány, a szeme neki is csukva volt,a feje a párnán. A hangja úgy csengett, mint Zoey-nak*

-Akkor te most az unokatestvérem vagy?*Úgy kérdezte,mintha ez mindennapos kérdés lenne.*

-Igen.

-Eddig miért nem mondtad meg?

-Nem tudom.

-Örülök, hogy itt vagy. Jó,ha valaki van mellettünk.

-Én is így gondolom.

-Lilly?

-Igen?

-Örülök, hogy az unokanővéred lehetek.

-Én pedig annak,hogy az unokahúgod lehetek.

Vége