A hűségesek elnyerik az örök életet, és az Isten természetéhez való hasonulást az ítélet után. Krisztus először is feltámasztja azokat, akik ennél az ítéletnél felelősségre vonhatóak, majd miután maga köré gyűjtötte, megítéli őket. A halhatatlan természet jutalma az ítéletkor adatik, tehát mindazok, akik feltámadnak halandó természetűek lesznek. Ha halhatatlan testtel lennének feltámasztva, akkor az ítélet elvesztené a célját, ahol a jutalom kiosztása fog történni.

Közvetlenül az ítélet után belépünk Isten Országába (Mt.25:34), így a hűségesek nem lehetnek Isten Országában az ítéletet megelőzően. "Test és vér nem örökölheti Isten országát... mindnyájan el fogunk változni... e romlandó testnek romolhatatlanságba kell költöznie, és e halandónak halhatatlanságba" (1Kor.15:50,51,53). Tehát a természet megváltozása a halandóból a halhatatlanságba az ítélőszéknél fog megtörténni, vagyis csak ekkor mehetünk be Isten Országba.

Pál apostol gyakran beszél a ‘feltámadásról’ úgy, mint az ‘élet feltámadásáról’ - az igazságosak feltámadásáról, akik az ítélet után elnyerik az örök életet. Természetesen tudta, hogy "lesz feltámadásuk mind az igazaknak, mind a gonoszoknak" (ApCsel.24:15). Tudatában volt annak, hogy a felelősségre vonhatóak "…kijönnek (a sírgödörből). Akik a jót tették az életre támadnak fel; akik pedig a rosszat cselekedték, az ítéletre támadnak fel" (Jn.5:29).

Pál úgy tünik gyakran pozitívan utalt az ‘élet feltámadására’, amikor a feltámadásról beszélt. Az igazságosak kijönnek sírjukból az "élet feltámadására", miután kiemelkednek a földből meg lesznek ítélve, majd örök élet adatik nekik. Ez a teljes folyamat "az élet feltámadása". Különbség van aközött, amikor úgy beszél, hogy "kijönnek" a sírgödörből, és amikor "az élet feltámadásáról" beszél. Pál beszél az ő küzdelmeiről, hogy hívő életet éljen, "hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra" (Fil 3:11). Mivel ő felelősséggel tartozó volt, mindenképpen fel lesz támasztva, hogy számadást adjon az ítélet napján, a küzdelmének azért, hogy "eljusson a feltámadásra" itt értelemszerűen az "élet feltámadására" kell vonatkoznia.

Más példák, ahol a "feltámadás" az "élet feltámadását" jelenti: (vö. Lk.14:14) Lk.20:35; Jn.11:24; 1Kor.15:21,42; Zsid.11:35; Jel.20:6. A Zsolt.17:15-ben Dávid azt mondja jutalma elvételéről, hogy majd akkor történik, amikor "felébred". A feltámadásról ugyanaz volt az álláspontja, noha tudta, hogy lesz egy ítélet. A "feltámadás" kifejezése, mint ahogy az használatos az 1Kor.15-ben, segít magyarázatot találni az 1Kor.15:52 kijelentésére - "a halottak feltámadnak romolhatatlanságban". Figyelemreméltó, hogy a kifejezés "halottak" néha (különösen az 1Kor.15-ben) az igazságos meghaltakra vonatkozik, akik fel lesznek támasztva, hogy megkapják az örök életet az ítéletkor: 1Kor.15:13,21,35,42; 1Thessz.4:16; Fil.3:11; Jel.14:13; 20:5,6.

1Thessz.4:16,17 Krisztus visszatérésekor történő eseményeket sorolja fel:

1. Krisztus láthatóan visszatér

2. Feltámadnak a Krisztusban elhunytak

3. A felelősségteljesek, akik akkor élnek, el lesznek ragadtatva az ítéletre

Az örök élet adományozása azután történik, hogy összegyűlekeznek a népek (Mt.25:31-34; 13:41-43), tehát a halhatatlanság nem azonnal a feltámadáskor lesz adva, mivel ezt megelőzi a gyülekezés az ítéletre. Láttuk, hogy minden igaz ugyanabban az időpontban lesz megjutalmazva (Mt.25:34; Zsid.11:39-40). Ez lehetetlenné válna, ha a halhatatlanság a feltámadással egyidejűleg azonnal lenne megadva, hiszen a feltámadás megelőzi a felelősségteljes élők összegyűlekezését.

Azonban figyelembe kell vennünk, hogy a mi időről való koncepciónk emberi, lehetséges túl messzire menni abban, amikor megpróbáljuk kidolgozni az eseményeknek egy speciális időrendiségét, azok felől a dolgok felől, amelyek Krisztus vissztérésének az ideje körül fognak történni. A feltámadásról és az elváltozásunkról a halhatatlanságra az ítélőszéknél azt olvashatjuk, hogy "hirtelen, egy szempillantás alatt" fognak történni (1Kor.15:51,52). Szükségszerűen, az idő egy másik dimenzióba kerül Krisztus visszatérésének a pillanatában, legalább is azok számára, akik meg lesznek ítélve. Általános bibliai tanítás, hogy a felelősségre vonhatóak mindegyike számadást fog adni az életéről az ítélőszék előtt, és ezeknek lesz egy bizonyos fokú megvitatása is a bíróval, az Úr Jézussal (Mt.25:44 stb.; Préd.3:17; 12:14; Lk.12:2,3; 19:23; Ezék.18:21,22; 1Tim.5:24,25; Róm.14:11,12). Az ítéletreméltók óriási létszáma alapján fel kell tételeznünk, hogy az idő fel lesz függesztve, vagy óriási mértékben összesűrítve, mert mindannyian azonnal és egyénenként leszünk megítélve. Az idő össze lesz sűrítve ekkor úgy, hogy a feltámadás és ítélet teljes folyamata "hirtelen, egy szempillantás alatt" fog történni, érthető, hogy a feltámadásról néha olyan értelemben van beszélve, mint amely az igazak feltámadása, amikor azok megkapják az örök életet. Ez az események gyorsasága miatt lesz: kijövünk a sírból az ítélőszék elé, majd Isten kegyelméből halhatatlan állapotba jutunk. A korábban tárgyalt versek ténye még mindig fennáll, hogy a Biblia tanítása szerint az örök élet az ítélőszéknél adatik és nem a feltámadásnál. Ennélfogva beszélhet az 1Thessz.4:16 arról, hogy az igazak ki lesznek hívva az ítéletre harsona által, az 1Kor.15:52 pedig ugyanezt a harsonát említi, és ezt a halhatatlanság elnyerésével hozza összefüggésbe. Ez magyarázatot ad arra is, hogy Pál miért tekintett úgy a feltámadásra, mint amely azonos az ítéletben való elfogadással (Fil.1:23).