Mitikus királyok Az egyiptomi mitológia szerint is, csakúgy, mint a mezopotámiai vallás szerint, kezdetben isten-dinasztiák uralkodtak az emberek és Egyiptom felett, sokezer évig.   Tehát hasonlóan a sumér iratokhoz, itt is hosszú időről esik szó. Az uralkodó istenek hagyománya helytől és kortól függően változott Egyiptomban, csakúgy, mint a MÉH-t birtokló istenség személye is függőt attól, mely sumér város volt befolyásosabb egy adott korban. A Memphiszi Teológia, mely szerint Atum, a teremtő volt az első király, aki után Ré napisten uralkodott, őt fia, Su, a levegő istene követte. Egy másik hagyomán szerint az első király Ozirisz volt, akit megölt a testvére Széth, majd végül Hórusz Ozirisz fia következett.  A misztikus hangulat zenéje:  Manethón leírása szerint az istenek után a félistenek (Lásd dingirek mezpotámia), majd pedig a holtak lelkei uralkodtak. Ezeket név szerint egyetlen forrás sem említi, nevük már Manethón idejében is a múlt homályába veszett.Szemben a pontos mezopotámiai királylistákkal ezek számára és uralkodásuk időtartamára vonatkozólag sincs utalás. Istenek   Ozírisz Az ország első királya. Az ország trónjáért folytatott harcban alulmaradt öccsével, Széth-tel szemben, aki megölte őt, ezzel ő lett a alvilág mindenható ura.   Izisz Ozirisz felesége fél évet az alvilágban tölt férjével és fél évet fent az emberek között. Az évszakok periodikus váltakozását az egyiptomiak is hasonlóan magyarázták, mint a görögök.   Széth Ozírisz meggyilkolása után ő uralkodott - 400 évig - Egyiptom trónján. Ozirisz fia Hórusz először háborút indított ellene, seregeit nem tudták legyőzni. Hórusz ekkor az Isteni Kilencséghez fordult.   Hórusz Isis és Ozírisz fia, apja örököseként a legendák szerint 60 évi harc után szerezte meg atyja trónját Széthtől. Az istenek, elosztották a Nílus-völgyet a két rivális között. Hórusz lett Alsó-Egyiptom (lényegében a Delta), Széth pedig Felső-Egyiptom uralkodója. Ez a kettősség a végig megmaradt - nem egy esetben nyílt konfliktust okozva- a birodalom történelmén. Ennek oka a különböző papi csoportok közötti rivalizálás. Nem zárható azonban ki az, hogy a legenda valóban egy hosszú a civilizációjukat rombadöntő régi testvérháború emlékét örzi.   Hator Az ég istennője, a szépség és a szerelem istennője. A legjellemzőbb megjelenési formája a jellegzetes Hathor-frizurával és kedves tehénfülekkel ábrázolt nőalak, aki a napkoronát viseli tehénszarvai vagy fülei között. Az istennő a szerelem, egyfajta túláradó érzelmi világát is testesíti meg. Mikor Ré megharagudott az emberiségre, Hathort utasította az emberek elpusztítására. (Az Égi Tehén mítosza) Az istennő olyan lelkesedéssel vetette bele magát a feladatba, hogy Ré csak egy csellel tudta megállítani, amikor úgy döntött, hogy mégis megkegyelmez szánalmas teremtményeinek. Egy személyben felesége és anyja Hórusznak (neve - Hut-hor - azt jelenti: Hórusz Háza). annak ellenére, hogy Hórusz egyben Ízisz és Ozírisz gyermeke is. (Ez arra vall hogy több ellentmondó hagyomány keveredik).    Ré Az Óbirodalom korának főistene. A kultuszának központja, az óbirodalom korának fővárosa, Memfisz. Amon Az újbirodalom korának főistene. A tébai amon papság óriási hatalomra tett szert, amelyel egész Egyiptomot romlásba döntötte.  Apophis Ré egyik legnagyobb ellensége, az Apophisz kígyó neve, aki a mitológia szerint minden nap fel akarja falni a Napbárkát, de Széth legyőzi. (A csillagkapu sorozatban szereplő egyik főgoaud róla kapta a nevét) Isteni Kilencség Heliopoliszi Kilencség, a teremtés utáni első istenek csoportja, Atum, a teremtő családja. Tagjai: Atum, Su, Tefnut, Geb, Nut, Ízisz, Ozírisz, Széth és Nephtisz. A teológia szerint Atum egymaga nemzette az első istenpárt, Sut és Tefnutot, az ő gyermekeik Geb és Nut, a többi négy isten pedig egymásnak édestestvére, illetve házastársak is egyben (Ízisz-Ozírisz, Széth-Nephtisz).