Egyiptomi Óbirodalom ie. 2650 - 2200     Amikor a fáraók majdnem Istenek voltak - az egyiptomi civilizáció fénykora Az Egyiptomról a Nílus mellett szfinx és a gizai piramisok jutnak eszünkbe. A piramisok az Óbirodalom alkotásai, bár többen megkérdőjelezik, hogy miként lehetett képes a bronzkori, kereket és kocsit sem ismerő ember ilyen hatalmas építkezésekre, honnan rendelkezett ilyen mérnöki tudással, hiteles adataink vannak a piramisok építéséről. Az elképzelhető, hogy a köveket nem az Óbirodalom korában szállították a helyszinre, hanem egy korábbi mitikus korban. Az egyiptomiak ekkor még nem ismerték ugyanis a kocsit. ugyan ebben az időben a sumérok már 4 kerekű kocsikat használtak, és kitejedt kereskedelmi kapcsolataik voltak a felső tenger - Földközi-tenger partvidékével is, de Egyiptom ekkor még teljes elzártságban élt. Afrika távolabbi részével kapcsolatban álltak, a vörös tengeren át illetve szárazföldi utakon, de a sinai félszigeten túli világgal, és a mediterrán térséggel nem. A Földközi-tengert a krétai magas kultúra uralta, és elzárta Egyiptomot a tengeri kapcsolatoktól, Palesztinán és Szírián keresztül nyitva állt volna az út az Eufrátesz felé, de az Óbirodalom feltehetőleg inkább elzárkózott az apró városállamok világától. Míg a sumér kultúra más népekkel való kölcsönhatásban fejlődött, addig az óbirodalom korára a teljes elzártság a jellemző. Ezért míg a sumér hitvilág és kultúra, sok más kultúra része vagy alapja lett, addig az egyiptomi bármilyen értékeket is produkált nem exportálta ezeket. Ezért érezzük sokszor úgy, hogy az egyiptomi civilizáció olyan, mintha egy másik bolygón jött volna létre, míg a sumér kultúra öröksége mindennapjainknak a része. Az óbirodalom előzménye, az Archaikus kor ie 3000-2650 Az egyiptomi mitológia Hórusz - Széth párharca, mindenképpen egy valalamikor egységes, de kettévált ország belső harcára utal. Alsó és Felső Egyiptom természeti viszonyai nem térnek el annyira egymástól, hogy ez a két országrész különállását indokolná. Ellenkezőleg a Nilus mente a dús nyövényzet sávja a folyam szinte teljes hosszában hasonló környezet, míg tőle távolodva egyre kopárabb vidéket találunk. Az új birodalom korában a nilustól távolabb eső területek nagy része sem volt sivatag, hanem száraz, kopár vidék, gyér füvű pusztaság ahol nomád törzsek éltek. Ezek a kóbor csoportok be be törtek a folyam mentére élelemért, ennek megakadályozásához is szükség volt erős államra.  Az Óbirodalom hangulatát idéző zene   1. dinasztia (Kr.e. 3000 - 2770) Menész fáraó az ország egyesítője, meghódította a gyengébb déli országrészt - Hórusz legyőzte Széth-et. Ez nyilvánvalóan a legyőzött félnek nem tetszett, és lakóik az erőteljes hórusz kultusz miatt másodrendűeknek tarthatták magukat, míg a gyöztes fél oldlán állók kiváltságokat élveztek. Ez az ellentét is főleg a papság körében jelentkezett.   2. dinasztia (Kr. e. 2770 - 2650) A déli és északi papi csoportok hatalmi harca eredményeként, Peribszén fáraó Széth nevét veszi fel,az ország kettészakad, Széth nem tudja egyesíteni az országot ezért születik a kompromisszum Haszehemui fáraó Széth és Hórusz nevét is felveszi. A papság ebben az időben is saját érdeke miatt testvérharcba sodorja az országot. Az egymással vetélkedő papi csoportok harcának köszönhetően a Fáraói hatalom megerősödik.   Az Óbirodalom ie. 2650 - 2200 Mivel a különböző déli és északi vallási központok az egymással való vetélkedéssel vannak elfoglalva, nem tudnak rátelepedni a fáraói hatalomra, hanem kénytelenek annak kegyét keresni, kialakul a korlátlan Fáraói hatalom rendszere. Azért ez a piramisok építésének kora, met a fáraói hatalom valóban korlátlan, a fáraót istennek tekintik, és ők megpróbálják a mitikus kor istenkirályait utánozni. történelmi mértékkel mérve rövid időszakról van szó, és semmi jele sincs annak, hogy a piramis, mint építmény, mintája fokozatosan fejlödne ki. Imhotep építészeti zsenije megalkotja a szakkarai lépcsős piramist, de az mértéktartó építmény, külsejében hasonlít a sumér zikkurátokra. Az óriás Keopsz piramisra, ez azonban már nem mondható el. Nehezen megérthető, hogy mi kényszeríti a fáraókat egyre nagyobb piramis építésére, és miért építnek Keopsz után egyre kisebbeket, és későbbi korok fáraói miért nem probálják meg elődeiket utánozni.   Az érthetővé tenné a piramis építés rejtélyét, ha feltételeznénk, hogy helyi építőanyagot használtak, leomlott épületek maradványait, és a piramis, mintáját valahonnan az archaikus korból vették volna át. Túl misztikus azonban az egyiptomi világkép és nehezen érthető. Óbirodalom dinasztiái 3. dinasztia (Kr. e. 2650 - 2570) A legkiemelkedőbb fáraó Dzsószer (Kr.e. 2630 - 2611) 19 évig uralkodott ő kezdi el a monumentális építkezéseket.       Ezek közé tartozik az Imhotep által épített Szakkarai lépcsős piramis. Imhotep, Path-nak a művészetek patronusának volt a főpapja. A ő építkezései még mértéktartóak . Huni fáraó (Kr.e. 2599 - 2575) Medumban a fájumi mélyedésben építtet piramist amit már a 4. dinasztiabeli Sznofru (Kr.e. 2575 - 2551) fejez be.  4. dinasztia (Kr.e. 2570 - 2450) Kiemelkedő fáraók:  Sznofru (Kr.e. 2575 - 2551) a mediumi piramis befejezése mellett két másik piramist is épített Dahsurban a Tört Piramist és a Vörös Piramist. Utána következik a három legnagyob piramis építtetője : Kheopsz fáraó Kr.e. 2551 - 2528 a legnagyobb piramis építője, aki elődeihez képest óriási méretű piramist épített Gizában, majd Kephrén egy kisebbet és Menkauré egy még kisebb piramist építtet Keopsz piranisa mellé. Ez után alább hagy a piramis építési láz, a következő fáraónak Sepszeszkafnak (Kr.e. 2472 - 2467), dinasztiájában az utólsónak, már csak sírja van. Még érthető lenne, ha Keopsz úgy akart volna apja felé kerekedni, hogy nem több piramist épít, hanem egy hatalmasat, de az semmiképp nem érthető, hogy utódai miért építettek kisebbet, mint ő, és az 5.,6. dinasztiából miért nem probálkozott senki azzal, hogy őt felülmulja. Sznofru Kr.e. 2575 - 2551 - - három piramist építtet Kheopsz Kr.e. 2551 - 2528 - 1. Legnagyobb piramis Kephrén Kr.e. 2520 - 2494 - 2.Legnagyobb piramis Menkauré Kr.e. 2490 - 2472 - 3.Legnagyobb piramis    Az Egyiptomi Óbirodalmat még nem fenyegette komoly külső veszély, a fáraók óriási hadsereget állíthattak fel, amely azonban képzetlen katonákból állt. Sznofru Kr.e. 2575 - 2551 fáraónak legfeljebb a bányákat fosztogató banditákkal kellett megküzdenie. A Kairói Katonai Muzeum képén csak a lovak, és a kocsi nem stimmel, ugyanis egyiket sem ismerték Egyiptomban a piramisok építésének korában, de még a kereket sem. 5. dinasztia (Kr.e. 2450-2290) Az 5.dinasztia fáraói már kisebb piramisokat építenek. Ennek oka lehet az, hogy a piramisok építése meghaladta az egyiptomi állam teherbiró képességét. Míg a piramis építésén dolgozott a földműves, az államnak kellett élelmezneie, a földjét a hátrahagyott család müvelhette meg, így is csökkent a betakarított termés mennyisége. Ez a gazdag országnak számító Egyiptomban élelemhiányt eredményezhetett. Ennek az elképzelésnek ellentmond, hogy jóval a nagy piramisok építése után Unisz fáraó Kr.e. 2356 - 2323 halotti templomából a piramisához vezető lépcsősoron először jelenik meg az éhinség ábrázolása. Ezt már nem okozhatták a 200 éve volt óriás piramis építések. Ha nem az óriási építkezések gyengítették le az országot, és nem ezért támadt a megnövekedett lakosság élelmezésében zavar, akkor valami miatt a nagy piramisok építése kisebb teher kellett legyen. Talán azért mert akkor a helyben lévő romokból szedték ki a köveket. ugyanakkor az épitkezéseken résztvevő köznép számára a közmunka könnyebséget jelenthetett, mert állami ellátásban részesült legalább a családfő, és a családnak is több maradt. Mivel ebben az időben Egyiptom külvilággal való kereskedelme korlátozott volt, a megtermelt élelem az országban maradt.   A közmunkától lényegesen kevesebb élelem nem lett, és ilyen körülmények között csak az okozhatott éhinséget, ha több évig kimaradt a termés.(7 szük esztendő) 6. dinasztia (Kr.e. 2290-2155)  Fáraói közül I.Pepiől kapta nevét Memphisz az óbirodalom korának fővárosa. II.Pepi Kr.e. 2246 - 2152 volt a leghosszabb ideig uralkodó fáraó. Ebben a hosszú uralkodásban az a rendkivüli, hogy olyan stabil volt az állam hogy sem gyerkekorában sem öregkorában nem fosztották meg a trónjától. Ez stabil papi hivatalnokréteget feltételez akiknek az érdeke volt a sérthetetlen fáraói hatalom. A dinasztia különlegessége Nitókrisz az első női uralkodó is. Az Ókorban sem volt ritka a női uralkodó, ha fiú utód nem volt. Cleopátrához és Nofretitihez hasonlóan legendás szépségnek tartottak. Egyiptomi társadalom előkelő hölgyei idejük nagy részét a szépségük ápolásával töltötték.(Nemcsak Cleopátra!) Kiterjedten használtak különféle fetékeket, a szájukat például cinóber tartalmú festékkel festették pirosra.( Ez mérgező volt és sok egyiptomi illatszer és más festékanyag is, ami sok esetben halálos mérgezést okozott)   Gizai piramisok Első átmeneti kor ie. 2155 - 2040 7,8,9,10. dinasztia kora Nitókrisz királynő uralkodása utáni időben 115 évig nem sikerült Egyiptomban stabil kormányzást teremteni. Az egymás mellett uralkodó, egymás ellen harcoló fáraók, dinasztiák végkép aláásták a fáraói hatalom tekintélyét. A papság még ekkor nem volt elég erős a hatalom megragadására, szükség lett volna a hatalom folytonosságának megtestesítésére, de nem akadt olyan uralkodó több családban sem, aki erre alakalmas lett volna. Ekkor Egyiptom apró hatalmi központok gyülekezetévé válik, és csak hagyományos elszigeteltsége menti meg az idegen hódítástól. Az átmenet a stabil viszonyok - II.Pepi uralkodása és a káosz közt rendkivül gyorsan következett be.