Konkrétum helyett az MSZP „szituációs”, azaz a gazdasági helyzettől függő adócsökkentést kínál: „az éves költségvetésekben gondoskodunk arról, hogy a gazdasági növekedés által megteremtett többletbevételeket egyes kiemelt területekre, így mindenekelőtt a nyugdíjellátások bővítésére, az adóterhek csökkentésére és az államháztartás egyensúlyhiányának mérséklésére fordítjuk". Később olvasható a számszerű ígéret: „mérsékeljük a társadalombiztosítási terheket. A jövedelemcentralizáció mértékét legalább 2 százalékponttal csökkentjük.”

 

Mint ismeretes, a Fidesz nem hozta még nyilvánosságra programját, de Orbán Viktor már bejelentett egy 30 százalékos társadalombiztosítási járulékcsökkentési tervet, emellett ígéret tett az adókedvezmények visszaállítására, illetve valamiféle családi adózás bevezetésére. A volt miniszterelnök ígéretei hamarosan összeállnak a Fidesz programjává, lévén, hogy Orbán Viktor állítja össze a párt választási manifesztumát. A pártelnök szerint 600 ezer új munkahely jöhetne létre, ha a járulékcsökkentés eredményeképpen minden családi vállalkozó akár csak eggyel több embert tudna foglalkoztatni.

Kisebb adókat!

Kisebb parlamentet akarunk – jelentik ki a szocialisták, akik ezért csökkenteni javasolják az országgyűlési képviselők számát. A „Kevesebb bürokrácia, hatékonyabb közigazgatás helyben és országosan” – szlogent pedig úgy kívánják megvalósítani, hogy „szervezési intézkedésekkel, informatikai eszközökkel állampolgárbaráttá, gyorsabbá, olcsóbbá és politikamentessé tesszük a közigazgatási szervezet működését.”

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a közügyek elektronikus intézése érdekében alanyi jogon elérhetővé tennék az Internetet. A szövegből azonban nem derül ki, hogy ez azt takarja: minden magyarnak ingyenes lesz a világháló, vagy csak „támogatjuk a szélessávú hozzáférés elterjesztését”? Bár az ingyenes Internetről Orbán nem nyilatkozott még, ám több fórumon ő is „faragta” az államot. Az önkormányzati testületek létszámát több előadásában is túlzottnak nevezte – tehát a Fidesz programjában bizonyára lesz "államkarcsúsító" fejezet.

SZDSZ is a kisebb állam, csökkenő bürokrácia híve, melyet az alábbi nyakatekert körmondattal indokolnak a programjukban: „Mi, liberálisok nem akarjuk, hogy adóforintjainkat, a felzárkózás, a versenyképesség érdekében tett eddigi erőfeszítéseinket a lappangva erősödő állami szervezetek emésszék fel!" A liberálisok felére kívánják csökkenteni az önkormányzati képviselők számát, 2010-től a 19 megyei önkormányzat helyett hét régió választott testületei működnének, és lebontanák a párhuzamos intézményrendszereket.

A liberálisok az Internet "ócsításának” és az elektronikus közigazgatás fejlesztésének eszközeként az erős piaci árversenyt nevezik meg, de az államra is bíznának feladatot: elektronikus közszolgáltatások, közösségi és közérdekű tartalmak fejlesztését.

MDF-közlemény címe

 

Az MDF elsősorban nem a rendszert változatná meg, hanem a hatékonyságon javítana, méghozzá a korrupció-ellenes harc fokozásával. Létrehoznák a Nemzeti Korrupcióellenes Testület és Hivatalt, illetve a Központi Közbeszerzési és Beruházási Hivatalt. A fórumosok az állami „karcsúsításról” szólva röviden megjegyzik: „Az állami szféra méretének csökkentésével összefüggésben nem halogatható a választójogi törvények (országgyűlés, önkormányzat) felülvizsgálata sem.”

Több nyugdíjat!

Az MSZP programban a már vázolt „szituációs logika”, azaz a gazdasági eredmények szerint valósulhat meg nyugdíj-emelés is: „2006-tól emeljük az özvegyi nyugdíjakat, 2007-től pedig a nyugdíjazási időszakok szerint fokozatosan növeljük a különböző időszakban megállapított sajátjogú nyugdíjakat.” A nyugdíj kampánytémává emelése óta azonban egyre több a szocialista ígéret: előnyugdíj az 55. év feletti tartós munkanélkülieknek, az ingyenes utazás korhatárának lehetséges leszállítása 65-ről 62 évre.

Orbán Viktor ennél lényegesen többet mondott, hiszen a 14. havi nyugdíj (mintegy 160 milliárd forintba kerülne) bevezetésére tett javaslatot. Az SZDSZ ezzel szemben azt mondja: „Nem engedjük, hogy a hosszú távú szabályozás megváltozzon! Erősítjük az egyén felelősségét a társadalombiztosítási rendszerben. Ösztönözzük az önkéntes magánpénztári tagságot.” Az MDF kedvezményes nyugdíjt ígér a mezőgazdaságban dolgozóknak.

Jobb egészségügyet!

Az MSZP és az SZDSZ ebben a ciklusban is rendbe tenné az egészségügyet, ahogy ígérték ezt 2002-ben is. Az MSZP úgy fogalmaz: "Azt akarjuk, hogy a magyar egészségügy hatékonyabb legyen a megelőzésben, hatékonyabb a gyógyításban, és hatékonyabb a közpénzek felhasználásában, is, hiszen ma még egyszerre szegény és pazarló". Megállapítja a program, hogy „az egészségügy átfogó átalakítására van szükség”, melyet szerintük a 100 lépés programmal el is kezdtek.

Modellként a háromszintű ellátás mellett foglalnak állást: az első pillérre a minden embernek járó közegészségügyi-járványügyi ellátás, gyermek-, csecsemő- és anyavédelem a sürgősségi ellátás és a vérellátás), a második pedig a kötelező társadalombiztosítás keretében nyújtott és előre meghatározott szolgáltatások köre. Harmadik pillér pedig az önkéntes egyéni kiegészítő biztosítás lehetősége. Egyébiránt a szocialisták, ha újra győznek, mindent fejleszteni akarnak az egészségügyben - de a lehetséges privatizációról egy sort sem írnak a programjukban.

Orbán Viktor egészségügyi kérdésekben alig szólalt meg, megnyilvánulásaiból annyit lehet tudni, hogy a privatizációt teljesen elveti. A Fidesz a GDP 7 százalékát, mintegy ötszáz milliárd forintot költené az egészségügyre, de ingyenes lenne a gyógyszer gyerekes családoknak és időseknek is, és legalább négy kórházat építenének. Orbán az egészségügyi dolgozók bérét is közelítené az európai bérekhez.

Az SZDSZ ellenben csökkentené az Országos Egészségpénztár, az „állami monopólium” szerepét, és új egészségbiztosítók létrejöttében látná az egészségügy rendbetételének kezdetét. A szigorú felügyelet mellett működő több-biztosítós rendszer haszonélvezői szerintük a betegek lennének.

A sor folytatható. Mindegyik párt több utat, több munkahelyet, több fejlesztést ígér programjában. Így könnyű választani.