Japán - Magyar szótár

Az alábbiakban mind a nemzetközileg elterjedt Hepburn-átírás némiképpen módosított változatával, mind magyaros átírással megadjuk a japán szavakat, kivéve, ahol a kettô egybeesik.
A Hepburn-átírás eredetileg felülvonást használ a hosszú magánhangzók jelölésére. Az alábbi szövegben -- a számítógép korlátai miatt -- e célra magánhangzó-kettôzést használtunk, emiatt elôfordulhat, hogy néhány angolos írásmóddal megszokott szó -- mint maga az aikidó -- kissé furcsa alakot ölt. A hagyományos Hepburn-átírás ezenkívül a p, b és m hangok elôtti "n"-szótagot "m"-nek írja át -- ezt mi itt nem követtük, ejtésnél úgyis "m"-nek fog hangzani. A magyaros átírással írt szavakat viszonylag bátran ki lehet ejteni magyarul, a következô néhány apróságra vigyázva:

a -- a magyar "a" és "á" közötti rövid magánhangzó.
u -- a magyar "u" és "ü" közötti rövid magánhangzó.
fu -- az "f" nem fog-ajakhang, mint a magyarban, hanem csak ajakhang. Tehát egy kemény "hu"-ra, vagy egy nehéz teher lerakása utáni "fúú"-ra hasonlít.
wa -- hasonlóan, nem fog-ajakhang. Kicsit "ua"-szerű, de nem kerekített ajakkal.
ni -- nagyon lágy n, majdnem "nyi".
ra, ru, stb. -- nem pereg az "r". Majdnem "da", "di", stb-nek hangzik.

ts -- c
ch -- cs
z -- dz
j -- dzs
y -- j
sh -- s
s -- sz
w -- v

Számolás tízig japánul:

ichi - icsi, ni, san - szan, shi - si (yon - jon), go, roku, shichi - sicsi (nana), hachi - hacsi, kyuu - kjú (ku), juu - dzsú

Fokozatok az aikidoban:

• kyuu 10-tôl 1-ig:

  juukyuu - dzsúkjú, kukyuu - kukjú, hachikyuu - hacsikjú, nanakyuu - nanakjú, rokkyuu - rokkjú, gokyuu - gokjú, yonkyuu - jonkjú, sankyuu - szankjú, nikkyuu - nikkjú, ikkyuu - ikkjú

• dan 1-tôl 9-ig:

  shodan - sodan ("kezdô dan"), nidan, sandan, yondan - jondan, godan, rokudan, nanadan, hachidan - hacsidan, kudan

agatsu -- agacu

"Ön-gyôzelem." Az Alapító szerint a helyes (igazi) gyôzelem (masakatsu) a magunk fölött kivívott gyôzelem (agatsu). Az Alapító egyik mondása: Masakatsu agatsu - "Önmagunk legyôzése az igazi gyôzelem."

ai

A kínai írásjegytôl függôen kétféle jelentése van: 1. együtt(esség); egymás; 2. szerelem, szeretet. Az aikidoban a harmónia, és egyesülés értelemben használjuk.

ai hanmi

Kölcsönös álló helyzet, ahol az ukénak és a nagénak ugyanaz a lába van elöl.

ai nuke

"Kölcsönös megszökés"; olyan összecsapás kimenetele, ahol mindkét fél elkerüli a sérülést. Ez megfelel az aikidó egyik alapelvének, mivel a konfliktus megoldódik bármelyik fél sérülése nélkül.

ai uchi -- ai ucsi

"Kölcsönös támadás" (együttes találat vívásban). A japán kardvívásban a védekezésnél sokkal nagyobb fontosságúnak tekintik a támadást. A gyakorlókat arra nevelik, hogy ha összecsapnak valakivel, legalább egy ai ucsi-t elérjenek. (Ami a modern kendóban érvénytelen találatnak is számít, tehát baja nem lehet belôle az embernek.) Régen persze ez leginkább azt jelentette, hogy mindkét ellenfél súlyosan sérült: de úgy gondolták, hogy ha azt az egyetlen célt tartják szem elôtt, hogy az ellenfelet legyôzzék még az életük árán is, akkor ez elôsegíti a gyôzelmet. Ez a céltudatosság figyelhetô meg az ikkjó aikidó-technikában, ahol belépnek a támadó körzetébe, hogy megvalósítsák a technikát.

aiki

"Egyesülô ki"; azaz az aikidókák megkísérlik összhangba hozni ki-jüket partnerükével és a környezettel.

aikidooka -- aikidóka

Aikidós, aikidó-gyakorló, aikidó-tanuló.

aikijutsu -- aikidzsucu

A ki-n alapuló ôsi harcművészet (->Daitó-iskola).

aikikai

Aiki-szövetség.

aite

Ellenfél, partner, "a másik", társ, stb..

ashi -- asi

Szó szerint "láb"; a különbözô budó-irányzatokban általában lépést, mozgást (a láb mozgását) jelenti.

ashi sabaki -- asi szabaki

Lábmunka. Az aikidóban megfelelô lábmunka teszi könyeddé a mozgást, és biztosítja a stabil egyensúlyt.

atemi

"Ütés a testre." Védekezô ütés a partner ki-jének semlegesítésére vagy kibillentésére, a technika végrehajtása érdekében. Az aikidoban nem okozhat sérülést!

ayumi -- ajumi

Lépés, járás, járásmód.

B

bokken

Fakard. Sok technikát a tradícionális japán kardvívásból vezetett le az Alapító, ezért a fegyveres és pusztakezes technikák között fennálló rokonság segíti kikristályosítani a finom mozdulatokat. Igen magas szinten művelve az aikidót, teljesen mindegy, hogy fegyverrel, vagy pusztakézzel hajtják végre a technikát.

bokutoo -- bokutó

->bokken. Mind a bokutó, mind a bokken szavak azt jelentik, hogy "fakard", csak más írásjegy szolgál a "kard" leírására.

bu

Harci szellem.

budoo -- budó

"A harc útja"; harcművészet; küzdôsport és a hozzá társuló szellemiség gyakorlása a test és lélek fejlesztése céljából.

budooka -- budóka

Budót gyakorló, tanuló egyén.

bugei

Harci művészet; a hadviselés művészete.

C

chokusen -- csokuszen

Egyenes (vonalú). Pl: chokusen no irimi = egyenes (közvetlen) belépés.

chuudan -- csúdan

Középsô rész. A test középsô része. Csúdan no kamae = középsô tartás.

chuushin -- csúsin

Középpont. Aikidóban fôleg a mozgás vagy egyensúly középpontja.

D

Daitoo ryuu -- Daitó rjú

Az aikijutsu hagyományos iskolája, módszertana.

dan

Feketeöves (mester-) fokozat. Az IAF aikidóban a legmagasabb fokozat, amit el lehet érni, 9 dan. Van néhány aikidóka, akinek 10 danja van. Ezeket még az Alapító adományozta, ezért nem lehet visszavonni (->kyuu).

doo -- dó

Út. Az "út" szóra többféle kínai írásjegy is van, de csak ezt -- a kínai "tao" írásjegyet -- használják átvitt értelemben is (különféle, fejlôdéssel/életúttal/stb. kapcsolatos értelemben). Budó-iskolákban elsôsorban a ->budó szó helyett, annak rövidítéseként használják.

doojoo -- dódzsó

Lévén a két írásjegy az "út" (dó) és a "hely" (dzsó), különféle nemesebbnél nemesebb magyarázatokat lehet olvasni ("az út keresésének helye" és hasonló ökörségek); a valóságban az "undódzsó" (tornaterem) szó rövidítése.

doojoo-choo -- dódzsó-csó

Dódzsó-vezetô. A Hombu-dódzsóban jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alapító unokája) a dódzsó-csó.

doomo arigatoo gozaimashita -- dómo arigató gozaimasita

"Köszönöm szépen" japánul. Minden edzés végén illik meghajolni és megköszöni az edzést az edzônek és azoknak akikkel edztünk.

doshu -- dosu

A legmagasabb hivatalos rang az IAF aikidóban, jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alapító unokája) viseli (harmadikként) ezt a címet. A második Doshu Ueshiba Kisshomaru Sensei (1921-1999), Moriteru apja, az Alapító fia volt. (Szó szerint "üres kéz", átvitt értelemben "rang/hely nélküli".)

E

F

Fudoo myoo-oo -- Fudó mjó-ó

Acala, az öt buddhista védôistenség egyike, aki az egyik kezében kardot (megsemmisíteni a buddhizmus ellenségeit), a másikban kötelet (megmenteni az érzô lényeket a káprázat szakadékából, vagy más buddhista pokol-állapotokból) hordoz. A bölcsesség (kard) és könyörület (kötél) kétszeres buddhista eszményképét testesíti meg.

fudoo no shisei -- fudó no siszei

Mozdulatlan testhelyzet (nem merev, de nem billenthetô ki a gyakorlója).

fudoo shin -- fudó sin

"Mozdulatlan elme." A szellemi nyugalom vagy rendíthetetlenség állapota. Az elme ebben az állapotban nyugodt és megzavarhatatlan (képletesen "mozdulatlan"). A fudó sin fejlesztéséhez olyan elmét kell fejleszteni, amely a körülmények változásaihoz alkalmazkodik az etikai alapelvek kompromisszuma nélkül.

fukushidooin -- fukusidóin

"Segéd-vezetô, segéd-irányító", tkp. segédedzô.

funakogi

Evezés (gyakorlat).

furi kaburi

Kardemelô mozdulat. Megtalálható az ikkjó, irimi nage és siho nage technikákban.

G

gaeshi -- gaesi

Megfordítás, megcsavarás (a "kaeszu" igébôl zöngésült alak).

gedan

Alsó rész. A test alsó (övtôl lefelé esô) része. Gedan no kamae = alsó tartás.

genki

Életerô, egészség, energia.

gi

Ruha. Budó-iskolákban a dógi ill. keikogi (edzôruha) szó rövidítése. A dzsúdó és a karate-gi is elfogadott a legtöbb dódzsóban, csak fehér pamut legyen (fekete szatén gi hímzett sárkánnyal nem ajánlott).

gokyoo -- gokjó

Ötödik tanítás.

gyaku -- gjaku

Ellentétes, ellenkezô (oldal).

gyaku hanmi -- gjaku hanmi

Ellentétes álló helyzet; az ukénak és a nagénak az ellentétes lába van elôl.

H

hajime -- hadzsime

"Kezdés"

hakama

Szoknyaszerű, bô nadrág, hagyományos nemesi férfiviselet. A budó-iskolák közül a kendósok/iai-dósok (kardvívók) és a kjúdósok (íjászok) hordanak fokozattól függetlenül hakamát, az aikidósoknál viszont általában csak a mesterek (fekete övesek). Néhány aikidó-dódzsóban hakamát hordanak a nôk is (fokozattól függetlenül), és van, ahol mindenki.

hanmi -- hanmi

Állás, testtartás, pozíció.

hanmi handachi -- hanmi handacsi (han+tacsi, "fél"+"állás")

A nage ül, az uke áll. Segíti a jóval magasabb/alacsonyabb ellenféllel való harc gyakorlását, illetve a támadás irányából való kitérést.

happoo -- happó

"8 irány"; átvitt értelemben "minden irány". Happó-undó (szó szerint "8 irányú mozgás") vagy happó-giri ("vágás 8 irányba" (karddal)).

hara

Has. A hagyományos gondolkodás szerint a lélek, a ki forrása, néhány centiméterrel a köldök alatt, bent a hasban. Momentán nagyjából az emberi test tömegközéppontja.

hassoo no kamae -- hasszó no kamae

Kardvívó alapállás: hasonlít a dzsódan no kamaéhoz (felsô tartás, fej felett), de a kard nem egyenesen, hanem kb. 45 fokban áll hátrafelé (és felfelé is kb. 45 fokban.) Semmi köze a 8-as számjegyhez (hacsi, ez a közbevetés az Aikido Primer kritikája, amely a hasszó no kamae-t "8-as számjegy" állás-nak fordítja); hasszó no kamae annyit jelent, hogy "kezdô-/indítóállás", ebbôl az állásból tudniillik a kard felemelése, egyéb mozgatása nélkül azonnal lehet vágni. A mai kendósok közül talán ha minden huszadik-ötvenedik vív hasszó no kamaében (fordított lábtartással jár ugyanis, és ha nem elég gyors az ember, akkor jól támadható); meglepô módon sok lány.

heiki

Nyugalom.

henka waza -- henka vaza

Variált technika. Elkezdünk egy technikát, és végrehajtása közben átváltunk egy másikra. Pl. elkezdjük az ikkjót, de átváltunk irimi nagéra.

hidari

Bal.

homa

Tűzszolgálat, buddhista szertartás.

Hombu Doojoo -- Hombu-dódzsó

A japán Aikikai központi épülete, edzôterme.

I

iki

Szellem, morál, lelkesedés.

ikkyoo -- ikkjó

Elsô tanítás, az elsô számú leszorításos technika.

irimi

"Belépô/behatoló test:" Belépés, mozgás a partner teste felé. Az elképzelés az irimi-nél az, hogy úgy helyezkedjünk a támadóhoz képest, hogy képtelen legyen hatásosan folytatni a támadást oly módon, hogy állandóan kontrolálhassuk az egyensúlyát (->sikaku).

irimi nage

Belépô dobás, az aikidó dobástechnikák egyik alappillére.

irimi-issoku -- irimi-isszoku

Belépés egy lépéssel.

J

jinja -- dzsindzsa

Sintó szentély (templom). Építészeti stílusát tekintve nagyon hasonló tud lenni a buddhista templomokhoz; a biztos megkülönböztetési pont, hogy a sintó szentélyek elôtt ott a torii, egy, a nagy görög pi-hez (fordított U-hoz) hasonló kapu. Japánban Iwamában, Ibaraki prefektúrában van Aiki-szentély.

jiyuu waza -- dzsijú vaza

Szabad stílusú gyakorlás rendszerint több ukéval, akik akárhogyan támadhatnak.

joo -- dzsó

Rövid fabot, kb. 130 cm hosszú. A dzsó eredetileg sétapálca volt, ezidáig tisztázatlan, hogy hogyan került bele az aikidóba. Sok dzsó-mozdulat a hagyományos japán lándzsavívásból, mások a dzsó-dzsucuból jöttek, de sok az Alapító újítása. A dzsót rendszerint a haladó gyakorlásban használják.

joodan -- dzsódan

Felsô rész; a test felsô (melltôl felfelé lévô) része.

juu-jutsu -- dzsú-dzsucu (ma sokan dzsiu-dzsicunak is mondják -- sajnos)

A dzsúdó ôse, övédelmi harc, harcművészet.

juudo -- dzsúdó

"Lágy út", Kano Jigoro által versenysporttá fejlesztett harcművészet.

juukendoo -- dzsúkendó

Szó szerint "bajonett-út", azaz bajonettharc-gyakorlás. Japánban minden, kellô lelkiismeretességgel végzett tevékenység/gyakorlás "dó", még a bordélyházba járás is (sikidó, az Edo-korból származó kifejezés).

K

kachihayabi -- kacsihajabi

"Gyôzelem a napfény sebességével." Az Alapító szerint amikor valaki megvalósította a totális önuralmat (->agatsu) és a tökéletes összhangot az univerzumot uraló alaptörvényekkel (különösen az etikai elvekkel), akkor rendelkezésére fog állni az univerzum teljes ereje, nem lesz tovább igazi különbség közte és az univerzum között. A szellemi fejlôdés ezen szintjén a gyôzelem azonnali. Ha a támadónak szándékában áll elkövetni egy erôszakos cselekedetet, megtöri a harmóniát az univerzum alapelveivel, de senki sem versenyezhet sikeresen az ilyen elvekkel. Az emberi életben az univerzum alapelveinek kifejezôdése a szeretet (ai), és az Alapító szerint a szeretetnek nincsenek ellenségei. Ha nincsenek ellenségek, nem kell harcolni, és így mindig gyôztesként kerül ki. (->masakatsu)

kaeshi waza -- kaesi vaza

A technika megfordítása (ukéból nage lesz a technika végrehajtása közben, és fordítva). Ez rendszerint egy haladó formája a gyakorlásnak.

kaiso -- kaiszo

Alapító, azaz Ueshiba Morihei.

Kakare!

"Vedd fel a harcot vele!" "Támadd meg!"

kamae

Testhelyzet, testtartás (fegyverrel vagy anélkül, bár a fegyver nélkülit általában "tacsi"-nak hívják a különféle irányzatokban -- például karatéban kiba dacsi (lovaglóállás), zenkucu dacsi, stb.). Jóllehet általában a fizikai helyzetre utal, de az aikidóban jelentôs párhuzam van a fizikai és lélektani tartás között. A következetes, határozott állás általában határozott lelki tartást is eredményez. Az aikidóban fontos a határozott lelki hozzáállást fenntartani.

kami

Istenség, istenszellem. A sintó sokinstenhitű természetvallás (emlegetik néha a kilencmilliárd isten vallásaként), a sintó tanítása szerint szelleme, kamija lehet minden fontosabb természeti tárgynak (hegynek, folyónak, stb.) és jelenségnek (villámlás, esô, nap, stb.), sôt, emberbôl is lehet kami. (Más írásjegyekkel írva a "kami" további jelentései: "haj"; "papír"; "felsô".)

kamiza

Egy kis oltár, az aikidóban általában a dódzsó fôhelyén van, gyakran ad helyet az Alapító képének, vagy rövid írásoknak. Általában a kamiza irányába hajlunk meg amikor bejövünk, vagy elhagyjuk a dódzsót, illetve a szônyeget.

kan

Érzés.

kansetsu waza -- kanszecu vaza

Csuklótechnikák.

kata

Formagyakorlat.

katame waza -- katame vaza

"Leszorító" technikák.

katana

Kard. Katana néven általában a külföldön szamurájkardként ismert, a valóságban a szamurájok által hordott két kard közül a hosszabbat (daitó) szokták emlegetni, de zsebkéstôl a leghosszabb tacsi-ig mindenféle kardot lehet katanának hívni. (A zsebkés például kogatana, "kis kard".)

katate dori

Egy kéz fogása; egykezes fogás.

katsu jin ken -- kacu dzsin ken

"A kard, ami életet véd." Ahogy a buddhizmus (fôleg a zen-buddhizmus) és a taoizmus egyre inkább befolyásolta a japán kardforgatás művészetét, a gyakorlói annál inkább érdekeltek lettek az etikai alapelvek tudományukba építésében. A kardforgatás művészetének tökéletes mestere az ilyen gyakorlók szerint nem csak gyilkolásra kell hogy tudja használni a kardot, hanem az élet védelmezésére is. A katsu jin ken megalapoz néhány határozott alkalmazást a technikák fejlesztésében, amelyek inkább a kard nem vágó részeit használják az ellenfél megütésére vagy kontrolálására, mint hogy megöljék. Ezen technikák hatása néhány helyen megfigyelhetô az aikidóban is. Más technikákat úgy fejlesztettek ki, hogy fegyvertelen személy is lefegyverezheti a támadót. Ezeket a technikákat gyakran gyakorolják az aikidóban. (->setsu nin too)

keiko

Gyakorlás, edzés. A siker egyetlen titka az aikidóban.

ken

Kard.

kendoo -- kendó

"A kard útja"; japán kardvívás.

kenjutsu -- kendzsucu

A kardforgatás művészete.

ki

Ôserô, ôsenergia, életerô, a vitális energia, az összpontosított erô energiája.

kiai -- kiai

Kiáltás, harci kiáltás. Segít az összpontosításban, a ki egy mozdulatba fókuszálásában. A japán küzdôsportok szinte kivétel nélkül mindegyikében megtaláljuk a kiait (az íjászatban nem).

kihon

Alap; alapvetô; lényeg(es). Kihon waza = alaptechnika. Sok aikidó-technikát látszólag nagyon külöbözô módokon végre lehet hajtani. Meglátni a technikák felszín alatti sajátosságait és megragadni a közös magjukat, ez a kihon megértése.

kimusubi -- kimuszubi

(=ki no muszubi) "a ki kapcsolása/kötése"; a partner ki-jével való egyesülés. A folyamat, amikor megragadjuk/hozzátapadunk a partner mozdulataihoz, és fenntartjuk ezt a kapcsolatot végig a technika alkalmazása során. A tökéletes kimuszubi tiszta, rugalmas és figyelmes elmét kíván. (->setsuzoku)

ko

(= kokyuu -- kokjú). Légzés, belégzés.

Kobukan

Az aikidó elsô fellegvára.

Kodokan

Kano mester judo egyeteme.

kokoro

Szív; lélek; lelkesedés.

kokyuu -- kokjú

Légzés, lélegzés. Az aikidó részét képezi a "kokjúrjoku", azaz "légzéserô". Ez a lélegzés és a mozgás összhangba hozása. A lélegzés ellenôrzése elôsegítheti a nagyobb koncentrációt és a stressz kiküszöbölését. Sok hagyományos meditációs formában a lélegzést fokozott koncentráció vagy szellemi nyugalom fejlesztésére használják, ugyanígy az aikidóban is. Továbbá, a lélegzés ritmusa segíti a helyes idôzítést is. Az aikidóban számos gyakorlat "kokjúhó"-nak, vagy "légzésmód"-nak hívnak, melyek a kokjúrjoku fejlesztését segítik.

kokyuu hoo -- kokjú hó

Légzésmód.

kokyuu nage -- kokjú nage

A kokjún alapuló dobástechnika.

koohai -- kóhai

Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) késôbb kezdett, azaz alacsonyabb rangú/fiatalabb ember. Az aikidó esetében "fiatalabb/kezdôbb aikidóka."

kote

Alkar; vívókesztyű. (Nem "csukló"; az "tekubi".)

kotegaeshi

Alkarcsavar, alkarfordítás.

kotodama

"Mágikus szavak/szómágia". Különbözô hangok képzése egyfajta mitikus/transzállapot létrehozására. Az aikidó alapítóját nagymértékben foglalkoztatták a különféle sintó és újsintó misztikus gyakorlatok, és ezek közül néhányat saját aikidó technikáinak is részévé tett.

ku

"Üresség." A buddhizmus szerint a dolgok alapvetô tulajdonsága az egyéni, változatlan lényegek hiánya (üresség). A dolgok "lényegnélküliségének" felismerése vezet a szellemi "nem-kapcsolódás", a tudatos nyugalom (egykedvűség) gyakorlásához. Ezen üresség közvetlen felfogását (vagy megtapasztalását/belepillantást) nevezik megvilágosodásnak. Az aikidóban ez a tudatos nyitottság ideális állapotában nyilvánul meg, egy olyan állapotban, amelybôl azonnal és ösztönösen lehet reagálni a változó körülményekre. (->mokuszó)

kumijoo -- kumidzsó

Páros dzsógyakorlás.

kumitachi -- kumitacsi

Páros kardvívás-gyakorlás.

kuzushi -- kuzusi

A partner egyensúlyának megtörése. Az aikidóban nem lehet tökéletesen véghezvinni egy technikát anélkül, hogy az ellenfelet ki ne billentenénk az egyensúlyából. A helyes kuzusi eléréséhez sokkal inkább a helyezkedésre és idôzítésre, semmint a puszta fizikai erôre kell támaszkodni.

kyuu -- kjú

Írásjegytôl függôen sok jelentése van, az aikidóban szóba kerülôk: 1. Légzés, kilégzés. 2. "Osztály"; "fokozat"; a sodan alatti tanuló- (fehér öves) fokozatok.

L

M

ma ai (ma, aima)

Térköz; a küzdô felek (megfelelô) távolsága. (Érdekesség: a mai japán nyelvben a "manuke" bolondot, ügyefogyottat jelent, ám a szó eredetileg a kardvívásból származik: bolond -- ügyetlen -- ugyanis az, aki nem tudja tartani a megfelelô küzdôtávolságot.)

mae

Elöl; elülsô; elôre. Mae ukemi = esés/gurulás elôre.

masakatsu -- maszakacu

"Igazi/valódi gyôzelem" (->agatsu, ->kachihayabi).

men

Fejpáncél.

men'uchi -- men-ucsi

Vágás/ütés a fejre.

migi

Jobb(oldal), jobbra irányuló.

Misogi -- Miszogi

A "Megtisztulás Nagy Lehetôsége" (ti. az aikidó gyakorlásával).

mokusoo -- mokuszó

Meditáció. Budó-iskolákban a meditációra felszólító vezényszó.

mudansha -- mudansa

Szó szerint "nincs-fokozata-ember"; nem-feketeöves tanulók.

mushin -- musin

Szó szerint "nem-lélek", vagy "nincs-lélek". Egyfajta tudatos készenléti állapot, amelyet leginkább a kalandozó gondolatok hiánya jellemez. Olyan tudatállapot, amelyben az agy a fogalmak testetöltése nélkül cselekszik/reagál. Nem helyes a musint kizárólag spontán cselekvésnek tekinteni. Bár kétségkívül része a spontaneitás a musinnak, nem egyezik meg teljesen vele. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy a musin állapotában az ember képes gondolkozni és megkülönböztetéseket tenni anélkül, hogy a gondolatok irányítanák.

N

nagare

Folyás. Az aikidó gyakorlásának egyik célja, hogy a fizikai erôt ne fizikai erôvel próbáljuk meg ütköztetni. Sokkal inkább meg kell tanulni a fizikai erôvel együtt mozogni (folyni), és átírányítani azt akaratunknak megfelelôen.

nage

1. A technikát végrehajtó fél (akit támadnak). 2. Dobás.

nen

Figyelem, koncentráció.

nikyoo -- nikkjó

Második tanítás.

niningake

Küzdelem két ember ellen.

ninja -- nindzsa

Középkori japán kém/orgyilkos.

ninjutsu -- nindzsucu

Nindzsa-technikák: harci technikák éppúgy, mint a különféle felhasznált eszközök és módszerek.

O

o-negai shimasu -- o-negai simaszu

Szó szerint "Legyen szíves", udvarias, bármire használható japán kérô formula. Még udvariasabb változata az "o-negai itasimaszu". Gyakorlásra felkérésre használjuk.

o-negai itashimasu -- o-negai itsimaszu

->o-negai shimasu

obi

Öv.

omote

Felszín; homlokzat; elülsô rész.

Oo -- Ó

Nagy.

Oomoto-kyoo -- Ómoto-kjó

A "Nagy Eredet tana" vallása. A kiotói Deguchi Nao parasztasszony alapította 1895-ben, az Olvasnivalóban található róla egy elég jó cikk (sajnos a két forrás két különbözô dátumot jelöl meg alapítási idôpontnak).

Oo-Sensei -- Ó-Szenszei

Szó szerint "Nagy Mester", Ueshiba Morihei, az aikidó alapítója. Viszont ez egy nem egészen szabályos japán kifejezés, és csak az aikidó (és néhány másik ->koryu) berkein belül ismerik és használják, egy köznapi japán ember nem feltétlenül fogja érteni, hogy mirôl van szó. A japán aikidósok többsége nem is így, hanem inkább ->Kaiso-nak nevezik Ueshiba Senseit. Egyébként az Ó-Szenszei karakterei megegyeznek a Dai-Sensei-jel, ami szintén Nagy Mestert jelent (Takeda Szokaku gyakran nevezte magát így, Oo-Sensei kyoju dairi-jén is ez olvasható: Takeda Szokaku Dai-Sensei).

osae waza -- oszae vaza

Leszorításos technikák.

P

R

randori

Szó szerint "ran" (véletlen/összevissza) + "tori" (megfogás). A dzsijú vaza, a szabad gyakorlás szinonímája. Bár az aikidótechnikákat jellemzôen egy partnerrel gyakoroljuk, nem szabad elfelejteni, hogy az embert többen is megtámadhatják egyszerre. Az aikidó-testmozgások (tai szabaki) legtöbbje több támadó ellen való védekezés során is alkalmazható.

reigi

"Illem, etikett, helyes viselkedés." A helyes viselkedés minden pillanatban (különösen a dódzsóban való helyes viselkedés) legalább olyan fontos, mint a technikák gyakorlása. Az illemszabályok betartása jelzi az ember ôszinte szándékait, tanulnivágyását, illetve mások érdekeinek és jogainak felismerését és megtartását.

ryoo kata dori -- rjó kata dori

(Mind)két váll fogása.

ryoote dori -- rjóte dori

(Mind)két kéz fogása; kétkezes fogás.

S

sake -- szake

Japán rizsbor.

sankakutai -- szankakutai

Háromszögállás.

sankyoo -- szankjó

Harmadik tanítás.

sanningake

Küzdelem három ember ellen.

seiki -- szeiki

Szellemi energia.

seiza -- szeiza

Szó szerint "helyes ülés"; hagyományos formális japán ülô (térdelô) helyzet.

senpai -- szenpai

Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) korábban kezdett, azaz magasabb rangú/idôsebb ember. Az aikidó esetében "idôsebb/haladóbb aikidóka."

sensei -- szenszei

Tanár/oktató/orvos szokásos japán megszólítása. (Nem a foglalkozás neve!) Egy dódzsó vagy szervezet állandó tanárát illik a dódzsón kívül is szenszeinek szólítani.

seppuku -- szeppuku

"Hasfelmetszés"; rituális öngyilkosság. Harakiri, bár ez a szó így nem létezik a japánban, külföldiek csinálták, mint a Fudzsijamát ("hara o kiru", "hasat felvágni" van; a Fudzsijamát pedig japánul Fudzsi-szannak hívják).

setsuzoku -- szecuzoku

Kapcsolat, összekötés. Az aikidó technikák általában jóval hatékonyabbak, ha az ember összeköti a saját tömegközéppontját/centrumát (hara) a mozgás külsôbb részeivel, illetve összeköti saját tömegközéppontját az ellenfélével. Hasonlóan, a szecuzoku szót használják a technika folyamatosságának jellemzésére is. Pszichológiai értelemben a szecuzoku az ember és partnere közötti hatás-kölcsönhatás-kapcsolatot jelenti, azazhogy az aikidótechnikák sikeres végrehajtása rendkívül nagy mértékben függ a saját technikák és a partner technikáira való válaszok idôzítésén.

shidooin -- sidóin

"Vezetô"; "irányító"; "oktató"; edzô.

shihan -- sihan

"Oktató"; "mester", az aikidoban: "mester oktató", "oktatók oktatója".

shihoo nage -- sihó nage

Négy irányba dobás.

shihoo-giri -- sihó-giri

Négy irányba vágás.

shikaku -- sikaku

Szó szerint "holt szög". Olyan helyzet (relatíve a partnerhez képest), amelyben a partner számára nehéz a támadás (vagy annak folytatása), és ahonnan viszont könnyen irányítható az ô egyensúlya és mozgása. Az aikidó technikák elsô lépése gyakran a sikaku megvalósítása.

shiki -- siki

Bátorság.

shikkoo -- sikkó

Térden járás. A sikkó nagyon fontos a tömegközéppont (hara) tudatosságának fejlesztésére, továbbá erôsíti a csípôt és lábat. (Jó példa különben ez a szó arra, hogy miért kell komolyan venni a japán nyelv hosszú magánhangzóit. Szokásos slendrián átírással (bôvebb info a levelesládában!!!) ugyanis a "shikko" azt jelenti, hogy "pisi". És most tessék elképzelni, hogy az ember komoly arccal fejtegeti egy japánnak, hogy a "a shikko nagyon fontos a hara tudatosságának fejlesztésére...")

Shingon -- Singon

"Igaz szó"; az egyik (régi) buddhista szekta Japánban.

shinkenshoobu -- sinkensóbu

Szó szerint "Párbaj igazi kardokkal." Azt fejezi ki, hogy az aikidó-gyakorlás során az embernek úgy kell viselkednie, mintha -- bizonyos értelemben -- valódi kardokkal folyó élethalálharcról lenne szó. Különösen arra értendô, hogy az aikidó-gyakorlás közben az embernek kizárólag az aikidóra szabad gondolnia, mint ahogy egy vérre menô párbaj esetében is kizárólag a párbajra koncentrál.

shintai -- sintai

Elôre-hátra mozgás.

Shintoo -- sintó

"Az istenek útja"; animista (sokistenhitű) japán természetvallás. Elsôként ezen a néven a buddhizmus Japánba beérkezése után, az attól való megkülönböztetés érdekében említik. A történelem során viszonylag jól megfért más egyéb vallásokkal, bár az uralkodó osztály elsôsorban mindig is buddhista volt. A második világháború elôtt -- elég szerencsétlenül, a hazafias lelkület szítására -- államvallássá tették, de ezt 1945 után eltörölték. A mai átlagjapán nem különösebben vallásos, lelkében jól összeférnek a különbözô vallások ceremóniái: míg az esküvôk nagy része sintó (és manapság keresztény) szertartás szerint zajlik, a temetések általában buddhista szokás szerint.

shodan -- sodan

Elsô fekete öves, mesteri fokozat (szó szerint "kezdô dan").

shoomen -- sómen

Elülsô rész; homlokzat. A "men" ugyanaz a "men", mint a "fejpáncél", ezért a "fej elejét/tetejét" is jelenti.

shoomen uchi -- sómen ucsi

Egyenes ütés a fejre; fejbevágás.

shugyoo -- sugjó

Gyakorlás, vallási (esetleg aszkétikus) gyakorlat.

shuugyoo -- súgjó

1. munka kezdete 2. tanulás 3. munka befejezése

soto -- szoto

"Külsô", "kívül"; a támadó karjain kívül végrehajtott aikidó mozdulatok osztálya (->uchi).

suburi -- szuburi

Szó szerint kb. "üres vágás", azaz árnyékbokszolás: vágás/ütés szúrás/döfés gyakorlása ellenfél nélkül, karddal, fakarddal, naginatával vagy dzsóval.

suihei uchi -- szuihei ucsi

Vízszintes vágás.

sukashiwaza -- szukasivaza

Technikák, amelyek során nem engedjük, hogy a támadó megragadhasson bennünket, illetve hogy egyáltalán támadást kezdeményezhessen. Ideális esetben az ember elegendôen érzékeny arra, hogy a támadó (vagy leendô támadó) helyzetét és mozgását figyelemmel kísérve, semlegesítse a támadást, még mielôtt az végrehajtódhatna. Nem kevés fizikai és szellemi gyakorlást igényel ezen ideális állapot elérése.

suki -- szuki

Rés, nyitottság, amelyen keresztül valaki támadható, vagy ellene egy technika alkalmazható; vagy éppen egy pont, ahol egy technika megtörhetô. A szuki lehet fizikai vagy pszichológiai. A gyakorlás célja, hogy az ember érzékeny legyen a saját szukijaira, illetve hogy a másik mozgásában felfedezze azt. Ideális esetben egy aikidó mester már olyan magas szintre fejlôdött, hogy nincsen neki többé szukija.

sumi-kiri -- sumi-kiri

A test és lélek tisztasága.

sumoo -- szumó

Hagyományos japán birkózás.

suwari -- szuvari

Ülés; ülô ...

suwari waza -- szuvari vaza

Ülésben, illetve térdelésben végrehajtott technika.

T

tachi -- tacsi

Írásjegy(ek)tôl függôen: 1. Hosszú japán kard. 2. Állás, testtartás.

tachi waza -- tacsi vaza

Állástechnikák; technikák állásban/-ból.

tai no henka

A test(tartás) megváltoztatása (tai = test, testtartás; henka = megváltoztatás).

tai sabaki -- tai szabaki

A test mozgatása('nak technikája); aikidóban a test mozgatása körkörös, köríves mozdulatokkal, szabadon.

taijutsu -- taidzsucu

"Test-technika"; fegyvertelen gyakorlás.

taninsuugake -- taninszuugake

Több támadó ellen való gyakorlás, rendszerint fogások ellen.

tantoo -- tantó

Rövid kard, tôr.

tatami

Gyékényszônyeg, a japán lakások nagy részének még ma is része. Tatami borítja az edzôtermek padlóját is (külföldön sokszor matrac van helyette). Az igazi tatami egyébként sem nem különösebben vastag, sem nem különösebben puha.

te

Kéz.

tegatana

"Kéz-kard."

tekubi

Csukló.

tenchi nage-- tencsi nage

"Menny és föld" dobás.

tenkan

Elforduló mozgás, fôleg 180 fokos fordulat (->tai no tenkan).

tenshin -- tensin

Mozdulat, ahol a nage kitér 45 fokkal a támadás irányából (fôleg az uke nyitott oldala felé).

tori

A technikát végrehajtó fél (akit támadnak).

tori, összetételekben dori

Fogás, megfogás.

tsugi ashi -- cugi asi

Követô lépés.

tsuki -- cuki

Egyenes ütés.

U

uchi -- ucsi

"Belül/a belsô." Egy sor olyan technika, amelyben a nage a támadó karja(i) alá ("belsejébe") mozog. Más kínai írásjeggyel "ütést" jelent, mint pl. a sómen ucsiban.

uchideshi -- ucsidesi

A mesterrel együtt lakó tanítvány.

uke

A technikát "elszenvedô" fél (aki támad).

ukemi

Gurulás, esés; a sérülést elkerülô technika.

ura

Hátoldal; hátul.

ushiro -- usiro

Hátul; hátulsó; hátra irányuló. Usiro ukemi = hátraesés, hátragurulás.

V

W

waza -- vaza

Technika.

Y

yame -- jame

"Fejezd be!"

yin és yang -- jin és jang

Negatív és pozitív, víz és tűz, nô és férfi, aktív és passzív, az ôselemek egymásra hatásának jelképe. Kínai kifejezés!!! A taoista kozmológia alapvetése: A Taóból létrejön a világ mint káosz, majd a káosz kettéoszlik jinre és jangra (a nôies és a férfias princípiumokra). E kettô egybekapcsolódásai nyomán létrejön az öt elem: a fém, fa, víz, tűz és a föld. A jin és a jang, valamint az öt elem együtt adják a hetes számot, s ha hozzájuk számítjuk az eget és a földet is, akkor eljutunk a jelenségek világát szimbolizáló kilences számhoz. Az így keletkezett sokszínű világ azonban - lévén minden jelenség a Tao megjelenési formája - megint csak egységet alkot. (Lie Ce I.[2.], Lao Ce 42.)

yoko -- joko

Oldal.

yokomen -- jokomen

A fej oldala, oldalsó arcél.

yonkyoo -- jonkjó

Negyedik tanítás.

yuudansha -- júdansa

Szó szerint "van-fokozata-ember"; bármilyen fokozatú feketeöves, mester.

yuuki -- júki

Bátorság.

Z

zanshin -- zansin

Szó szerint "megmaradt lélek". Egy aikidó technika végrehajtása után is kiegyensúlyozott, támadásra kész állapotban kell maradnunk. A zansin tehát egy technika "tudatos figyelemmel való végigkísérését", valamint e figyelem megôrzését jelenti, hogy az esetleg további támadásokra is helyesen tudjunk reagálni.

zazen

Zen-meditáció(s ülés). Zazennek általában a lótuszülésben meditálást hívják, de nincsen különösebb jelentôsége az ülésnek; aki nem bírja, nyugodtan ülhet törökülésben vagy szeizában.

Zen

Buddhista vallási irányzat; a kínai csan-buddhizmus (ugyanaz az írásjegy) Japánba bekerülve, némiképpen átalakulva, a mai napig fentmaradt. (Kínában lényegében eltűnt.)

zoori -- zóri

Szandál, saru, papucs. A japán épületekben a lakáson belül nem hordanak cipôt, hanem papucsot húznak; a szobákban pedig a papucsot is leveszik