Te írod az összes dalt. A többieknek nincsenek ötleteik, vagy inkább rádhagyják az egészet?
Ville: Az első albumon a gitárossal, Lindével közösen írt dalok is voltak. Ő támogatott engem. Az új lemez már 100 %-ig tőlem származik.
Migé: Én nagyon jó komponistának tartom Villét. Olyan sokáig formálta az elgondolásainkat és a zenénket, hogy nem kell versenyeznem vele. Mindenesetre eddig még egy olyan dalt sem írtam, ami felérne az ő szerzeményivel.
Ville: Bizonyos szempontból a többiek is részt vesznek a dalszerzésben. Migét és Lindét már több, mint 10 éve ismerem. Pontosan tudom, hogy hogy kezelik hangszereiket, és képességeik tudatában írom az anyagot, és megpróbálom a hangszerelést úgy megoldani, hogy feküdjön nekik.
A Razorblade Romance témájában miben különbözik debütáló albumotoktól?
Ville: Az első albumunk általánosságban szólt a szerelemről, a Razorblade Romance pedig egy bizonyos személyre vonatkozik, ő az ihletőm, a múzsám.
A múzsád? A barátnődről beszélsz. Könnyű ilyen intim élményeket kiteregetni a nyilvánosságnak?
Ville: Tulajdonképpen igen. Éneklés közben így könnyebb átvenni a dal hangulatát, mintha kitalált dolgokról lenne szó.
Egyszerűen csak úgy eszedbe jutnak a szövegek, vagy egy bizonyos hangulatban kell lenned ahhoz, hogy megfogalmazd őket?
Ville: A múzsám ihleti a dallamot és a szöveget. Néha közvetlenül le tudok írni egy élményt. De sosem tudom, mikor történik, ez varázslat.
A te felfogásodban a szerelemben vannak ördögi elemek is?
Ville: Mivel sem istenben, sem a pokolban nem hiszek, inkább destruktív elemeknek hívnám őket - aminek konstruktív hatásai lehetnek. Néha szét kell rombolni valamit, hogy újat teremthessünk. Ez olyan, mint a jó kaja: ha valaki minden nap első osztályú étteremben eszik, előbb-utóbb meg fogja unni. Elfásulunk, ha valamit eltúlzunk. Így van ez a pozitív élményekkel és érzésekkel is.
Ezúttal tudatosan mondtatok le a 666 szimbólumról?
Ville: Pár sor kivételével igen. Nagyon unalmassá vált, mivel állandóan mindenki csak erről beszélt. Talán később majd megint visszatérünk rá. Túl sokan értették félre, teherré vált számunkra.
Romantikusnak tartod magad?
Ville: Nem nagyon. A szövegeim nem romantizálják a szerelmet, hanem mindennapi történetekről szólnak, amik mindig és mindenhol megtörténhetnek. Nem akarok túl sok mindent belemagyarázni. A 'romantika' szó számomra túl 'ragadós'.A szerelem, vagy ahogy én hívom: vonzalom a kis dolgokban tükröződik vissza a legjobban. Mit gondolsz, Migé?
Migé: Ha valaki olyan dalszövegeket ír, mint Ville, akkor az biztos, hogy romantikus ember, nem? Másrészről közös hotelszobában lakunk a turnén, szóval nem tudom, hogy meg tudok-e barátkozni azzal a gondolattal, hogy romantikusnak lássam őt (nevet).
Megjelenésetek után Villét Jim Morrisonnal, David Bowie-val és Marc Bolannal hasonlították össze. Nem féltek attól, hogy az emberek elfelejtik, hogy Ville Valo önálló ember?
Migé: A sajtónak és a rajongóknak szüksége van egy biztos pontra. Mikor Morrison először lépett fel, neki is biztos ki kellett állnia az összehasonlításokat. Ez normális.
Ville: Gondolkodom a dolgon. Sosem értettem. Ha valaki egyenlővé tesz Jim Morrisonnal csak azért, mert hullámos a hajam, és hasonló a hajszínem, az totál hülyeség. Az új fotósorozatokban valami újat próbáltam ki: játszani szeretnénk a kinézetünkkel, a fellépésünkkel és a zenénkkel. Rövid haj, make-up - kiváncsi vagyok, hogy a jövőben kikhez fognak hasonlítnai.
Esetleg Placebo?
Ville: Az ég szerelmére! Utálom Brian Molkot, ő minden idők legrosszabb énekese. Jim Morrisontól Placebóig - micsoda ugrás! Mi jön legközelebb, a Scooter? (nevet)
A szövegeidben nagyon gyakran szerepel a halál. Izgat ez a téma?
Ville: Nem a halálról van szó, hanem egy kapcsolat, egy érzés, egy beszélgetés végéről. A halált metafóraként kell értelmezni. A Join Me-ben sem szólítok fel senkit arra, hogy szerelemből legyen öngyilkos.
Felelősnek érzed magad, ha félreértelmezik a dalszövegeket?
Ville: Semmilyen befolyásom sincs idegen emberek gondolataira. Ha valaki öngyilkos lesz, és ezt később - ahogy az már megtörtént - a szövegeimre vezetik vissza, akkor igen korlátoltan gondolkodnak. Senki sem lesz öngyilkos egy dal miatt! Lehet, hogy az az utolsó csepp a pohárban, de sosem lehet a valódi ok.
Néhány ember példaképének tart. Volt már olyan szituáció, hogy elvesztetted a tekintélyed egy rajongó előtt?
Ville: Nem, de megpróbálom elkerülni az ilyen embereket. Baromira utálom a seggnyalókat! Szeretem az intelligens beszélgetéseket, de nem az olyanokat, amik azon alapszanak, hogy egy együttes énekese vagyok. Mivel ez a munkánk, az életünk, szabadidőnkben lehetőleg mepróbáljuk kikerülni a zene témát.
Egy karizmatikus énekes nagyon előnyös. Másrészről a banda nagyon az énekesre korlátozódik.
Ville: Ez a lemezcégünk hibája. A legutóbbi promóciós turnéra Migét is el akartam hozni, de a cég nem vállalta a költségeket. Tulajdonképpen demokratikus banda vagyunk. Mindenkinek megvan a maga feladata. Én vagyok a seggfej, Lily Lazer a részeg hülye, Migé meg a komikus. Összetartozunk, bár Gas és Zoltán nem olyan rég csatlakozott a bandához.
Migé: Logikus, hogy az emberek az énekesért - aki ebben az esetben a dalszerző is - érdeklődnek leginkább. Engem ez nem idegesít, csak az, hogy mindenki azt hiszi, hogy ez idegesít engem. Ha ezért boldogtalan lennék, abba kéne hagynom az egészet. Ennek ellenére van értelme a banda többi tagját is láthatóbbá tenni.
Ville, egyszer azt mondtad, hogy nem vagy zenész vagy művész, hanem szórakoztató. Milyen értelemben?
Ville: Finnországban a művészet szó azt jelenti, hogy nem vagy elég intelligens ahhoz, hogy megértsd a terméket. Szóval a popot vagy a rockot sosem lehet művészetszámba venni. Nem tartozunk a magas kultúrához, szórakoztatók vagyunk, akik valamit előállítanak, amit az emberek rövid ideig fogyasztanak, majd kidobnak. A 'művészet' szónak van valami felsőosztályú íze. Nem szeretem az ilyen nagyröptű dolgokat.
Akkor biztos állatira idegesít a 'szexisten Finnországból' elnevezés.
Ville: Sőt, az egyik Bravo-cikkben azt írták rólam, hogy 'szexisten Svédországból'. De bárhogyan is: mindegyik bandatag irónikus ember, úgyhogy nem fenyeget minket az a veszély, hogy komolyan vesszük az ilyen írásokat . Nosztalgikus okokból írok zenét, nem az imidzs miatt. Az emberek érzéseket kapnak tőlük, ahogy mindenki emlékszik a sulidiszkó összeborulós számaira, vagy ahogy minden párocska tudja, hogy melyik dal ment éppen, mikor először találkoztak. Bizonyos szempontból ez egy időgép, amiben visszaviszem magamat és a rajongóimat a múltba, és ott újra átélem élményeimet.
Mi erotikusabb: messziről vágyódni egy nő után, vagy először vele aludni?
Migé: Azt hiszem, hogy az a rész erotikusabb, mikor nem tudod, hogy most mi vár rád. A szex mindig kiábrándító (nevet). Úgyse lesz soha olyan jó, ahogy azt előtte képzeljük.
Ville: A szerelem és az erotika számomra legtöbbször megegyezik. Részben teljesen jelentéktelen dolgok sugároznak ki erotikát. Egy film megnézése a megfelelő személlyel erotikusabb lehet, mint szex a nem megfelelővel. De szex nélkül is el tudnék képzelni egy kapcsolatot.
Karriered kezdetén aziránti reményedet fejezted ki, hogy a magánéleted érintetlen marad. Még a barátnődet is elhallgattad, hogy - szó szerint -: "ne csalódjanak a rajongóid". Mért változott meg ez a magatartás?
Migé: Ha azt állítjuk, hogy nincs barátnőnk, akkor nem is kell beszélni róla.
Ville: Még mindig próbálok relatív keveset beszélni róla. De hosszan tartóan felmorzsolódik a dolog. Ezenkívül a barátnőmnek elege lett abból, hogy állandóan letagadtam. Mért kéne? Végülis nem vagyok házas. Sosem lehet tudni mi történik. Ha azt mondom, hogy erről az egyetlen személyről szólnak a dalok, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy vele fogom tölteni életem hátralevő részét - akkor sem, ha most ezt szeretném

Hiú vagy?Ville: Azt hiszem, hogy egy bizonyos fokig mindenki az. De nem szabad eltúlozni. Nem tehetünk arról, hogy hogy nézünk ki - mért kell bármit is beleképzelni? Mindenki túlértékeli a külső tulajdonságokat. Annak, hogy most rövidebb a hajunk, sincs semmi köze a divatos megjelenéshez, ez egyfajta rituálé volt, mikor elkészült az új album.
Migé: Azt hiszem, hogy Ville élvezi, amit csinál, a make-uppal való kísérletezést is. Frontemberként talán még hozzá is tartozik a hiúság.
Megkönnyíti a munkát, hogy vonzó frontemberetek van?
Migé: Biztosan. Jobban szeretem azt a kifejezést, hogy karizmatikus. Ha vannak olyan rajongók, akiket csak az énekes kinézetéért érdekel a banda - hát rendben!
Ville: Ha megfigyeljük mi van mostanság - a modelleket, a divatot - most minden más, mint a hetvenes és nyolcvanas években. Nem azért kezdtem el zenélni, mert vonzónak találtam magam a tükörben. Nem tartom magam csinosnak.
Hazudsz.
Ville: Oké, ha este nem piáltam sokat, és frissen lezuhanyoztam, akkor, mondjuk úgy, hogy úgy gondolom, hogy megküzelítően jól nézek ki. Ilyen szempontból nincsenek gondjaim - azonkívül, hogy mindjárt megválasztanak az új szexbálványnak.
El tudod fogadni, ha valaki arrogánsan viselkedik veled szemben?
Ville: Bár fáj, nem próbálom meg megváltoztatni. Természetesen vannak szituációk, amikben semmi kedvem sincs idegenekkel az érzéseimről beszélgetni. De sosem leszek udvariatlan. Én magam is utálom ezeket a rocksztárokat, akik azt hiszik, hogy jobbak másoknál. Elbizakodott dolog, ha az emberek egy cikk vagy egy koncert után megengednek maguknak rólam egy ítéletet. Legtöbbször ez nem más, mint irigység a sikerünkre.