-Támadj! -ordította egy lány a vaksötét éjszakába.
Hirtelen apró fény gyulladt ki. Egyre erősebb lett, egyre több minden vált láthatóvá. Egy rókaszerű, vörös bundájú lény jelent meg.
-Tűzoszlop! -morogta a róka. Lángok csaptak fel, amik vészesen közeledtek a védtelen kis fókaszerű állatka felé.
-Áááááá! -sikoltotta, majd kis négyzetekké foszlott, amik a róka felé szálltak. Ő magába szívta őket.
-Nem hinném, hogy egy nyavalyás Gomamon adataitól jóllaktál…-kezdte a lány.
-De mára igen, Hiraoka-san. Menjünk.
A lány bólintott, majd megfogta a róka mancsát. Mindketten eltűntek.

***

-Egyszer még megölöm azt, aki kitalálta az iskolát -morogta Hiraoka az ágya szélén ülve. Hátrarázta hosszú, sötétlila haját. Csillogó, aranyszínű szemével megcsodálta a W.I.T.C.H.-es ágyneműjét, majd felpillantott. Átlagos ember halálra rémült volna a látványtól: ugyanis ugyanaz az embermagasságú róka állt vele szemben, mint ami tegnap este magábaszívta a fókát. Harumi Hiraoka azonban nem volt átlagos: csak elmosolydott a szörnyeteg láttán.
-Ohayo, Pyro Renamon-san. -köszönt neki barátságosan.
-Ohayo neked is, Hiraoka-san. -bólintott a Pyro Renamon nevezetű digimon – ugyanis egy digimon volt.-Kipihented magad? -kérdezte.
-Fogjuk rá…-ásította Hiraoka. -De ez van. Gyere, menjünk. -és odatartotta felé a karját.
Pyro boldogan lépett oda hozzá. A következő pillanatban egy nagyon miniatűr vörös róka-macska keverék állt a helyén. – Fire Kittymon. A cica felsétált a karjára, majd rátekeredett a nyakára, és kedvesen dorombolt. Hiraoka megsimogatta.
-Felöltözöm, megreggelizem, és jövök! -ígérte, majd letette az ágyára.

***

Hiraoka megint a nyaka köré tekerte Fire Kittymont, majd a Digivice-át, mint egy amulettett, a nyakába akasztotta, a sárkányos lánc mellé. Felkapta a digikártya pakliját, beletette a tartójába, és zsebre vágta. A hátára vette az iskolatáskáját, majd elindult.

***

Első fejezet vége

Következő rész: Harcok a suliba menet.
Hiraoka két kisebb csatába keveredik, mikor az iskolába megy, de digimonja segítségével kimászik a csávából.

Szómagyarázat:
-san: japán megszólítás, akit tisztelsz, annak a neve után teszed ezt a jelzőt. Alapvető udvariassági forma.
Ohayo: japán köszönés, jelentése: “jó reggelt”. Baráti körben lehet csak használni.