A nõk kielégülése sokkal összetettebb. Ebben a feltételrendszerben a nõk nehezebben, lassabban, ritkábban jutnak orgazmushoz. A nõknél sokkal nagyobb szerepe van a kielégülés elérésében: a kapcsolatnak, az erotikus, romantikus feltételeknek. Legfontosabb, hogy hangulatilag, érzelmileg rá tudjanak hangolódni a partnerre. Át tudják magukat adni a gyönyörszerzés és érzéki átadás hangulatának. A nõk között sokkal nagyobb eltérések vannak a szexuális reagálás létrejöttében és az orgazmus feltételeiben, jellemzõiben, mint a férfiak kielégülési jellemzõi között. A férfiak izgalomba kerüléséhez általában fontosabbak a látási (vizuális) ingerek, míg nõknél a bõrkontaktus, simogatás, azaz a "taktilis" ingerek. A férfiaknál ezek hatására bekövetkezhet a merevedés, nõknél a hüvelykörnyéki nedvesedés, a lubrikáció. A hüvelybejárat környéki mirigyek (a Bartholin-mirigyek) termelik azt a váladékot, mellyel a szeméremrés és a hüvely is sikamlóssá válhat. Van olyan nõ, akinek a nedvesedéshez elég a vizuális inger vagy a fantázia is. Akik semmilyen módon sem jutnak el a felizgulási szakaszig, azokat hagyományosan frigideknek szokták nevezni. A többieknél csak orgazmuszavarról beszélhetünk. (Ha az izgalom és nedvesedés beindul, de a kívánt módon és gyakorisággal nem jutnak orgazmushoz.) Anatómiailag (az embrionális fejlõdést is tekintetbe véve) a férfi hímvesszõjének a nõ csiklója, klitorisza felel meg, mely a szeméremrés felsõ részében, a nagyajkak és kisajkak találkozásánál található. Bõrredõk szegélyezik, és kis "fitymája" is van, amibõl izgalmi hatásra elõbújik. Itt található a legtöbb olyan idegvégzõdés, amely a szexuális izgalom fokozásában, és az orgazmus elõidézésében szerepet játszik. Ezzel magyarázható, hogy a nõk többségénél, elsõdlegesen csiklóingerléssel kiváltott orgazmusról beszélhetünk. A nõk nagyobbik része a csikló simogatásával, dörzsölésével, vagy nyelvvel történõ ingerlésével jut el legkönnyebben az orgazmushoz. A hüvely beidegzettsége szegényes. A hüvely felsõ kétharmad részén ritkák azok az idegvégzõdések, melyek izgalmat keltenek, vagy szerepet játszanak az orgazmus elérésében. Kivétel lehet a hüvelybe torkolló méhnyak, melynek érintése egyes nõkben igen kellemes érzést kelt (de van akinél fájdalmas).A hüvely bejárati része azonban szexuálisan érzékeny a nõk nagy részénél.. Ebbõl pl. az is következik, hogy a hímvesszõ hosszúságának alig van jelentõsége közösülésnél. Itt helyezkedik el a hüvely elülsõ-felsõ falán, a bejárattól kb. 3-7 cm-re az úgynevezett G folt, vagy G pont (G spot, angolul). Egy babszem nagyságú terület a hüvelyben, a hüvely nyálkahártyájába beágyazódva, melynek súrlódása, nyomása is fokozhatja a szexuális izgalmat. A kutatások szerint, azoknak a nõknél, akiknek elsõdlegesen hüvelyi ingerléssel kiváltható orgazmusa van, ehhez a G foltnak kitüntetett szerepe lehet. Azonban az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a nõk jelentõs részénél nem sikerült bizonyítani a G folt létezését. A nõk kisebb része azonban mindkét fajta orgazmusra képes, sõt ezek egy része nem tudja megkülönböztetni, hogy csikló, vagy hüvelyi ingerlés következtében következett-e be az orgazmusa. A nõk egy tekintélyes arányban sehogy sem jutnak el orgazmusig. Azonban a nõi orgazmus is megtanulható, megfelelõ ingerek, szexuális kultúrában ügyes, érzelmi partner segítségével! A fentiekben ismertetett %-os arányok több, általam tanult, és számomra közölt, valamint személyes klinikai tapasztalataimra alapozott információk nagy átlagát jelentik. Igen nagy ezen információk szórása, ezért ezt is vitacikkem megvitatandó tárgyának tekintem. A csikló eredetû orgazmust és a hüvelyi eredetû orgazmust is átélõ nõk a következõ képpen írják le a kettõ közötti élménybeli különbséget, saját klinikai tapasztalataim alapján: A csikló orgazmus erõteljesebb, élesebb, rövidebb ideig tart, de intenzívebb kielégülést okoz. A hüvelyi orgazmus, mélyebb, szétáradóbb, könnyebben ismételhetõ. Úgy gondolom, hogy bármely eredetû nõi kielégülés egyenértékû, normális. Sõt, a szexuális kultúra része, hogy a férfi partner több helyzetben, többféle ingerléssel ki tudja elégíteni partnerét. Ezek fejleszthetõek szakember segítségével, szexuálterápiában, párterápiában. Az orgazmus fiziológiai lezajlása mindkét esetben hasonló, vagy azonos: a hüvelykörnyéki és részben az alhasi, hüvely- és gátkörnyéki (PC) izomzat ritmikus, 5-10-szer ismétlõdõ spontán összehúzódásával jár, és ellazulás követi (további ingerlés hiányában). Erre alapozva a szexológusok egy része állítja, hogy lényegében csak egyfajta nõi orgazmus van. Feltételezik, hogy ennek alapján az agyban is csak egy, lokalizálható orgazmus-központ létezik. A neurológiai kutatások és beavatkozások még nincsenek olyan szinten, hogy ennek a hipotézisnek komolyabb gyakorlati jelentõsége lenne.