2005. 10. 16. Bécs, Mad Sin
ghizi 2005.10.17. 11:14
Kümmer dich um nichts, iss Brötchen mit Hörnchen!!
Ugy kb. fél 5 körül találkoztam Zolival, pénzt váltottunk, majd kényelembe helyeztük magunkat egy kellemes kis fapadon a nyugatinál.És vártunk,vártunk....és vártunk amig norbi meg nem érkezett.És ezek után már pörögtek a dolgok: Gyors teszkózás,gyors út Bécsig,közbeejtve 23wc szünetet. DE időben kiértünk! Ahogy beléptünk az Arenaba, rávetettük magunkat a pólókra, termésünk:3 póló,2 poszter(egyenlőre)...majd megnyugodva,hogy kb az összes pénzünket elköltöttük, beljebb mentünk....és akkor megláttuk....és folyattuk a nyálunkat,majd jobbnak láttuk arrébb menni...Aztán kezdett a Silver Shine. Mivel nem volt még annyi ember, így a hangulat se volt még a tetőfokán, pedig Lizáék tényleg mindent megtettek..átpakolás,mi addig felcsücsültünk és onnan kémlelődtünk (Bianka köszi a sört:)) majd elkezdett villogni meg forogni meg minden a piros lámpa a szinpadon és megjelent a Mad Sin...mondhatom hatásos volt, itt már persze többen megmozdították a seggüket. Nagy hangulat meg táncolások meg sörösbor meg borossör és ismét nagy táncolások...majd jöttek a látványelemek is, meg a tűzfújó bácsi is nagyon ott volt:) Persze minden ami jo az gyorsan véget ér...sajnos a fényképezkedés nem jött össze, pedig Zoli nagyon szerette volna...átnéztünk még a pubba, szerváltunk is egy posztert (naagggyon szépet ám:))majd mikor nagy szervezkedés után kiderült,hogy mégis annyian megyünk haza amennyien jöttünk, Norbiék nagy örömére végre elindultunk. Hál ég most kimaradt a kamion oldalának közelebbről való megcsodálása, pedig direkt mögötte álltunk meg a kocsival..:Dhazafele igazából már semmi sem történt, megcsodáltuk a képeket(már amelyik sikerült), majd miután nagyon cselesen átjutottunk a határon (sok barom bazi hosszú sorban állt,mi meg elegánsan kikerültük őket) megálltunk még valahol meg még Tatán,és onnantól fogalmam sincs, mert kellemesen befészkeletem magam,és alvás...a következő már az volt, hogy a nagykapunknál voltunk, nem tudom, hogy Norbi hogy talált oda, de gyengén lepődtem ám meg...De mégegyszer nagyon szépen köszönöm:)ránéztem az órámra, 03:14volt...amikor szeptemberben ugyanígy jöttünk haza Bécsből pontosan 03:14volt amikor a kapunknál megnéztem az időt....nem rossz. Összegezve ismét megérte, hogy most ugy ülök itt a suliban mint a mosott s***...kell az ilyen is!
|