Franco nem flörtöl a rajongóival

A siker elválaszthatatlan társává szegődött a 20 éves Benjamin Rojasnak, bármihez is kezdjen. Mindennek ellenére a Csacska Angyal Francoja azt is elárulta, hogy egyáltalán nem megy könnyen számára az ismerkedés.

- Mit szól a hihetetlen népszerűséghez a családod?

- Otthon csak egy vagyok a Rojasok közül. Bár be kell vallanom, hogy nehezen szoktam hozzá az ismertséghez, mert egyik napról a másikra következett be. 13 évesen egy tévésorozat hozta el a sikert, és akkoriban, ha megszólítottak az utcán, le is tagadtam magamat, mert nem tudtam, hogy kezeljem a népszerűséget.
- Annak dacára, hogy még csak a huszadik évedet töltöd be, már régóta eltartod magad.

- Így van, szüleim nem szólnak bele, mire költöm a pénzem, de fontos döntésekben mindig kikérem a véleményüket.
- Hosszú évek óta szerepelsz tévésorozatokban, mellette játszottál már nagyjátékfilmekben és színházban is. Ráadásul első lemezed is elkészült már. Melyik területen mozogsz a legotthonosabban?

- Színészként és énekesként egyaránt szeretném megállni a helyemet.

- Nagy árat fizettél a népszerűségért?

- Igazából nem híres akartam lenni, hanem színész. Kizárólag a tévének köszönhetem a sikert, meg is szenvedtem érte. Az iskolán kívül minden maradék időmet lekötötték a forgatások, nem volt egyetlen szabad napom sem.
- Mi a helyzet a lányokkal, könnyen belehabarodsz valakibe?

- Nem. Nagyon nehéz olyan barátnőt találni, akiben teljesen megbízhatsz, akinek minden gondolatát ismered.
- Most éppen szerelmes vagy?

- Nem. Olyan lányt keresek, aki Benjaminba szerelmes, és nem abba a fiúba akit a tévéképernyőn lát.

- Jártál már nem szakmabelivel?

- Nem, de nem csak kollégák vesznek körül, sok civil embert is ismerek. Csak éppen még nem szerettem bele egyikbe sem.

- Mégis, milyen a nőideálod?

- Kellemes külső fontos szempont, de az is az elvárásaim közé tartozik, hogy jókat lehessen vele beszélgetni, legyen kedves, figyelmes, és érzékeny lány.

- Mi tesz téged igazán boldoggá illetve szomorúvá?

- Rájöttem, hogy bár néha összeveszek a családommal, mégis az a legjobb, ha együtt vagyunk. Viszont nagyon elszomorít ha hajléktalanokat látok az utcán. Néha úgy érzem, mintha én is hibás lennék azért, hogy ez megtörténhet, ezért a magam lehetőségeihez mérten próbálok segíteni.

- Hogyan?

- Örömmel veszek részt bármilyen jótékonysági rendezvényen. Ma például egy vesebeteg lányt látogattam meg születésnapja alkalmából.

- És milyen érzés valakinek bearanyozni a napját?

- Csodálatos. A lány egy kicsit megszeppent, amikor meglátott, de aztán feloldódott.

- Hogyan éled meg a rajongók közeledését?

- Még este tízkor is rengeteg lány várakozik rám a stúdió előtt. Szegények egész nap engem lesnek, én pedig holtfáradtan rohanok haza. Éppen hogy csak integetek feléjük.