Zita és Evi - 12. rész: Milliárdnyi fényes csillag
Fuchmon előugrott a bokorból.
-Itt vagyok!
Fuchsmon egy narancsárga Renamon volt, csak szürke kesztyűvel, és két szemét egy-egy folt vette körül. Egyszer csak egy lila csík száguldott Fuchsmon felé. Fuchsmon vagy 8 méter magasra ugrott.
-Atomsugár! -Kutyaharapás!
Még most sem látsott belőle semmi, csak a lila sugár.
-Elektromos vihar!
Ez lelassította a lila sugarat. A lila csíknak már két vörös szeme is lett. A támadás viszont bokorba terelte a csíkot. Szilla felkiáltott:
-Jajj, Automon vigyázz!
Egy hatalmas ütés hallattszott és egy lila Gazimon repült ki belőle, és az ütéstől áram futott rajta végig. Speeddogmon a földön feküdt, ám Fuchsmon is. Fuchsmon megérintette az Armor tojást és befehéredett. Kesztyűje eltűnt. Hasa és nyakszőre pedig kék lett. Bozontos lett a szőre, és már nem róka volt, hanem farkas.
-Fuchsmon átdigiváltozik! Icemoonwolfmonná!! -Icewolfmon! -kiáltott Icemoonwolfmon.-Adjunk neki! -Jeges holdsugár! -Ostoros farok! -Héj! Ne csak mi harcoljunk..
Ez a félrenézés nagy hiba volt.
-Kutyaharapás!
Ez Icemoonwolfmont érte, így ő leterült a földre.
-Királynői korona!
Ezt Speeddogmon meg IceWolfmonra küldte.
-Fullasztó jég! -kiálltotta Icemagnadramon.
Speeddogmon köhögni kezdett, így nem tudott odafigyelni, ki-kire támad.
-Királynői korona!
Ez elvágta Speeddogmon torkát és adataira bomlott.
-Juhéééé! -kiáltott egyszerre mindenki.
Egy kapu nyílt meg és a digimonok eltűntek. Az idő vissza lett pörgetve a strandra. A gyerekek aludtak. Evi felkelt:
-*ásít* Olyan furcsát álmodtam.
Felkelt Zita is:
-Én is.
Evi a tengerre nézett, naplemente volt.
Felkiáltott:
-Szent egek, hány óra?! Nyolc! Zita pattanj a biciklidre, elaludtunk! Nyolc óra és hatra otthon kellett volna lennünk! -Te jó ég! -kiáltott fel Zita is.
Evi mobilja megcsörennt. Bele is szólt:
-Szia anya! Bocsi hogy két órával tovább maradtunk, de elaludtunk. -Pattanj a bringádra Zita! Zitaaa! Gyere már ki a térdig érő vízből és gyere!
Zita még egy daradig nézte a vizet. Milliárdnyi fényes csillag vol a víz fölött, a csata utolsó pillanatát ábrázoltok. Zita ezt mondta:
-Szia Éjrenamon.
Majd felszállt a biciklire és elindultak.
|