01. Élve eltemetve a Szerelem által (Buried Alive by Love) Újra az elvesztés terhe nyugszik vállamon És elviselhetetlennek tűnik a súlya "Ott a sírod,ahol a szíved", El kellene mondanom neki, De egy szörnyű titok rejlik bennem
Azt mondják,sírni annyit tesz,mint tudni,hogy élsz, De könnyeim folyója kiszáradt Sosem akartalak becsapni De egy hideg szív az halott szív
És úgy tűnik,a szerelem élve eltemet Ha meg kellene halnom,mielőtt felébredek, Nem imádkoznék,hogy elvigyék a lelkem És ha felébredek,mielőtt meghalok, Ments meg mosolyoddal
A hiúság csókja egy lelki gyilkossal áldott meg, És telhetetlenül táplálta az istenek háborúját "Ott az otthonod,ahol a sötét",el kellene mondanom neki És elpusztíthatatlanul ölelni a tüzet
Meghalni annyi,mint tudni,hogy élsz, És vérem folyója nem szárad ki Sohasem akartalak elveszíteni, De egy hideg szív az halott szív, És egy elhagyott lélek elmúlt, És úgy érzem,a szerelem élve eltemetett
02. A szívek temetése (The Funeral of Hearts) A szerelem a szívek temetése És egy óda a kegyetlenséghez, Amikor az angyalok vért sírnak, A Gonosz virágai nyílnak
A szívek temetése, És egy kérelem az irgalomért Amikor a szerelem egy fegyver, Elválaszt engem tőled
A lány volt a nap,mely Törékeny reményeid és álmaid sírja felett ragyogott A fiú volt a hold,mely befestett Sebezhető és halovány fényével
A szerelem a szívek temetése És egy óda a kegyetlenséghez, Amikor az angyalok vért sírnak, A Gonosz virágai nyílnak
A szívek temetése, És egy kérelem az irgalomért Amikor a szerelem egy fegyver, Elválaszt engem tőled
A lány volt a szél,mely Minden gondod és félelmed felett fújt,melyeket évekig próbáltál feledni A fiú volt a tűz,nyughatatlan és vad, És te mintha egy pille lettél volna annak a lángnak
Az eretnek pecsét az istenin túl, Egy ima a süket és vak istenhez Az utolsó rítus a lelkekért a tűzön Három kis szó és egy kérdés:miért?*
A szerelem a szívek temetése És egy óda a kegyetlenséghez, Amikor az angyalok vért sírnak, A Gonosz virágai nyílnak
A szívek temetése, És egy kérelem az irgalomért Amikor a szerelem egy fegyver, Elválaszt engem tőled
03. A megváltáson túl (Beyond Redemption) Látom sebhelyeid,tudom,honnan származnak Olyan érzékien faragott és addig vérzett,míg el nem mentél és meg nem haltál A szépség és a pompás összetörés előtt láttam mindent Ez akkor volt,amikor a menny feketévé,a Pokol pedig fehérré, A jó rosszá,a rossz pedig jóvá változott Érzed,ahogy kővé dermeszti a szíved, Érezd,ahogyan átjárja bátor lelked Túl vagy a megváltáson, És senki sem fog elkapni,amikor zuhansz
Látom,ahogy mászol,mert alig tudsz menni És kitárt karokkal könyörögsz többért, Én is ott voltam, ugyanazon az ajtón kopogtattam Ez akkor volt,amikor a gyűlölet szerelemmé,a szerelem gyűlöletté, A hit kétséggé,a kétség hitté változott Érezd,ahogyan átjárja bátor lelked Túl vagy a megváltáson, És senki sem fog elkapni,amikor zuhansz
04. Édes Pokol (Sweet Pandemonium) Ma a tegnap olyan távolinak tűnik És a hiábavaló várakozás Olyan biztonságos,a szabadjára engedett szerelem vakító fényében A tegnap sírjában
Az igazság,mely felszabadíthatja a lelkeket, El van temetve az édes pokolban; Elrejtette a hitetlenség A rejtély elfátyolozva marad az édes pokolban
Félek,minden változatlan marad Ebben a törékeny álomban Szégyellem az ígéretek megmaradt szilánkjait
Az igazság,mely felszabadíthatja a lelkeket, El van temetve az édes pokolban; Elrejtette a hitetlenség A rejtély elfátyolozva marad az édes pokolban
Beáramlott a haraggal és a bánattal, Alakot öltött az irigységgel és kapzsisággal A titok szabadításért sír A fényesség mélyen rejtve marad az édes pokolban
Az igazság,mely felszabadíthatja a lelkeket, El van temetve az édes pokolban; Elrejtette a hitetlenség A rejtély elfátyolozva marad az édes pokolban
05. Lélek a tüzön (Soul on Fire) Van egy láng, Mely tévútra vezeti lelkünket Senki sincs biztonságban Fájdalmának gyengéd érintésétől És minden nap Új szolgákat keres, Hogy megünnepelje A sír szépségét
Olyanok vagyunk,mint az élőholtak, Feláldozunk mindent,amink van Egy fagyott szívért és egy lélekért a tűzön Olyanok vagyunk,mint az élőholtak, Vágyunk a szabadulásra Egy fagyott szívvel és egy lélekkel a tűzön
Újra szégyenbe esünk És a gyűlölet elrejt minket az eső elől El vagyunk nyomva A szégyen megszentelt szíve által, És lágyan megerőszakolva A nap fénye által
Olyanok vagyunk,mint az élőholtak, Feláldozunk mindent,amink van Egy fagyott szívért és egy lélekért a tűzön Olyanok vagyunk,mint az élőholtak, Vágyunk a szabadulásra Egy fagyott szívvel és egy lélekkel a tűzön
Rabjai vagyunk isteni kétségbeesésünknek, A kerszt mérgének,melyet viselünk A bűnösség követni fog minket a halálba
Olyanok vagyunk,mint az élőholtak, Feláldozunk mindent,amink van Egy fagyott szívért és egy lélekért a tűzön Olyanok vagyunk,mint az élőholtak, Vágyunk a szabadulásra Egy fagyott szívvel és egy lélekkel a tűzön
Egy lélekkel, Lélekkel Lélekkel A tűzön
Lélek a tűzön, Lélek a tűzön
06. A Szentség (The Sacrament) Olyan messze hallom a lélegzeted, olyan közelinek és valódinak érzem az érintésed, És tudom, És tudom,templomom nem ezüst és arany, Glóriája a lelkek ítéletén túl nyugszik, A vigasz és a melegség parancsolatán túl
Tudod,megszentelt álmunk nem bukik el, A szentség gyengéd és olyan törékeny, a szerelem szentsége, A melegség szentsége igaz, A szentség te vagy
olyan messze hallom sírásod, Úgy ízlelem könnyeid,mintha mellettem lennél, És tudom, Gyenge imáim nem elegek a gyógyuláshoz, Az ősi sebek olyan mélyek és kedvesek, A gyűlölet és félelem jelenése
Tudod,megszentelt álmunk nem bukik el, A szentség gyengéd és olyan törékeny, a szerelem szentsége, A melegség szentsége igaz, A szentség te vagy A szentség te vagy A szentség te vagy A szentség te vagy
Tudod,megszentelt álmunk nem bukik el, A szentség gyengéd és olyan törékeny, a szerelem szentsége, A melegség szentsége igaz, A szentség te vagy
Tudod,megszentelt álmunk nem bukik el, A szentség gyengéd és olyan törékeny, a szerelem szentsége, A melegség szentsége igaz, A szentség te vagy
07. A könnyek erödje (This Fortress of Tears) Már senki sem tud bántani, Ebben az ép és egészséges mennyországban, Már senki sem tud megmenteni Ettől a kegyelemtől,amelyben megfulladsz Csak tartsd vissza a lélegzeted utadon lefelé
A könnyek erődjét Építettem a félelmeimből-neked Ez az erőd nem bukik el, Erősre építettem-neked
Már senki sem tud megszabadítani A láncoktól a szíved körül Most ne félj, Csak merülj alá ennek az ürességnek És tartsd vissza a lélegzeted utadon lefelé
A könnyek erődjét Építettem a félelmeimből-neked Ez az erőd nem bukik el, Erősre építettem-neked
Már senki sem tud bántani, Ebben az ép és egészséges mennyországban, Csak tartsd vissza a lélegzeted utadon lefelé
A könnyek erődjét Építettem a félelmeimből-neked Ez az erőd nem bukik el, Erősre építettem-neked
A könnyek erődjét Építettem a félelmeimből-neked Ez az erőd nem bukik el, Erősre építettem-neked
08. A félelem köre (Circle of Fear) A szívfájdalom kopogtat ajtaján, Árnyak táncolnak ablaka alatt, Könnyek hullanak a padlóra, Akár a világ az ő hamvai körül
Ha meg akarod menteni, Először magadat kell megmentened, Ha meg akarod szabadítani a bántalmaktól, Ne a félelmeddel tedd, Ha látni akarod újra mosolyogni, Ne mutasd neki,hogy megijedtél, Mert a félelem köröd ugyanaz
A szerelem olyan hideg tud lenni,mint a sír, Egy "csak-oda-jegy" a végtelen szomorúságba, A gyengéd gyűlölet birodalmába Ma,holnap nélkül
Ha meg akarod menteni, Először magadat kell megmentened, Ha meg akarod szabadítani a bántalmaktól, Ne a félelmeddel tedd, Ha látni akarod újra mosolyogni, Ne mutasd neki,hogy megijedtél, Mert a félelem köröd ugyanaz
Ez a sajnálat köre A gyűlölet köre A halál köre Félelem köröd ugyanaz, Félelem köröd ugyanaz
Ha meg akarod menteni, Először magadat kell megmentened, Ha meg akarod szabadítani a bántalmaktól, Ne a félelmeddel tedd, Ha látni akarod újra mosolyogni, Ne mutasd neki,hogy megijedtél, Mert a félelem köröd ugyanaz
Félelem köröd ugyanaz
09. Végtelen Sötét (Endless Dark) Lágyan a fény keresztülragyog A rajtad és rajtam gyakorolt kegyelem kapuin Becsapja nyughatatlan szívünket Egy pislákoló láng olyan derült; Felfalja az éjszakát,így láthatjuk A félelmet,melyet oly erősen hordozunk,
De én tudom,hová tartozom, Távol az isteneidtől, Ahol meggyógyul minden seb, És ami bevilágítja ezt a végtelen sötétet
A fény magányosan ragyog rajtad Keresztül a feltárt tűzön, Mely táplálja szerelmed Gyenge a lángolás,mely távol tartott Az ölelt kegyetlenségtől és gyengédségtől Többé nem menti meg lelkem
De én tudom,hová tartozom, Távol az isteneidtől, Ahol meggyógyul minden seb, És ami bevilágítja ezt a végtelen sötétet, Mely rajtad ragyog és elfojtja égő szíved, Mely karjaidba temeti igazságom, Mely imádja elhagyatott szerelmünk sírját
10. Az Ösvény (The Path) Nincs visszaút Véget nem érő ösvényemről Kanyargósan és feketén Áll szemeim előtt A pokolba és vissza Mégegyszer elvezet Ez minden,amim van,ahogyan botladozom a kegyelembe és ki abból
Keresztülsétálok a haldokló fény kertjén És átkelek a mély és éjsötét folyókon, Keresve az okot, Hogy miért választott el minket az idő
Minden általam tett lépéssel Egy kicsit megismerem önmagam, És minden esküt megszegek Útamon a szíved felé Számtalanszor imádkoztam Megbocsátásért, De az istenek csak az arcomba nevettek, És ez az ösvény megmarad, Elvezet a magány karjaiba
Keresztül látok a sötétségen Utamon hazafelé Az utazás végtelennek tűnik, De folytatom Az árnyak felszállnak És elbuknak És éjjelünk hajnalba fullad
Minden könny között van egy mosoly, Melyet minden angyal egy irigy énekkel köszönt Egy pillantás az idegen szemébe, És tudom,hová tartozom
Keresztülsétálok a haldokló fény kertjén És átkelek a mély és éjsötét folyókon, Keresve az okot, Hogy miért választott el minket az idő
Oh,Keresztül látok a sötétségen Utamon hazafelé Az utazás végtelennek tűnik, De folytatom Az árnyak felszállnak És elbuknak És éjjelünk hajnalba fullad
*:Három kis szó:az angolban a "Szeretlek" három szó: I Love You |