PPT I. - II. félév
tiggris 2005.04.03. 14:05
Guszti bácsi által küldött ppt segédletek 1. része
I. EGYÉN, CSOPORT ÉS TÁRSADALOM
alapösszefüggések – definíciók
1. Mi a csoport?
• Egyének olyan együttesei, amelyeket bizonyos közös ismérvek kötnek össze.
• Meghatározott számú egyénre utal, akik rendszeresen kapcsolatba lépnek egymással.
• Az interakció rendszeressége a tagokat rájuk jellemző közös jegyekkel és tulajdonságokkal ruházza fel, sajátos különálló egységgé kovácsolja.
• Ezért a csoporttagok elvárnak egymástól bizonyos viselkedési formákat, ami a kívülállókra nem vonatkozik.
Csoport, osztály és réteg
• A csoport az osztálynál és a rétegnél általánosabb fogalom
• Az osztály és réteg is csoport („nagycsoport”)
• De a csoport fogalma alatt általában kiscsoportot értünk
Csoport és sokaság
• A sokaság olyan emberek csoportosulása, akik ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen tartózkodnak, de más kapcsolat nincs közöttük (pl. egy utca járókelői, egy mozi közönsége)
Csoport – statisztikai csoport
• Az emberek statisztikai csoportosítása: olyan embercsoport, akiket valamely közös tulajdonság – azaz társadalmi kategória (foglalkozás, lakóhely, jövedelem stb.) – alapján sorolják egy adott csoportba
Csoportdefiníciók 1.
• Létezik-e minimál-definíció? (A csoport kísérleti vizsgálatánál előálló probléma ez.)
• „Üres” definíció: A csoport egy vagy több közös jellemzővel bíró egyének halmaza.
Csoportdefiníciók 2.: interakcionalista orientációk
• „Csoporton a személyek megszabott sorát értjük, akik egymással érintkeznek, és minden személy közvetlenül érintkezni tud.” (Homans)
• „tetszés szerinti számú személy, akik egyetlen vagy több találkozás révén érintkeznek.” (Bales)
Csoportdefiníciók 3: strukturalista orientáció
• „A csoport az egyének olyan együttese, amely elkülönült entitásnak minősíthető.” (Newcomb)
Csoportdefiníciók 4: csoportdinamikai orientáció
• Kurt Lewin szerint: a kiscsoportban az interdependencia a meghatározó – dinamikusan nyitott rendszer – a cél elérésének és az adaptáció síkján állandóan visszacsatol
Morton Deutsch csoportdefiníciója
A csoport két vagy több személyből áll, akik:
1. közös tulajdonság(ok)kal rendelkeznek,
2. a tagok önmagukat egységként szemlélik,
3. bizonyos célok/érdekek pozitív kölcsönös
összefüggésének tudata él a tagokban,
4. a tagok interakcióban állnak egymással,
5. a tagok céljai egymást kölcsönösen
feltételezik, elérésükre együttesen törekszenek,
6. rég fennálló csoportokban normarendszer alakul ki,
mely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit,
7. és szabályok sora alakul ki.
Johnson & Johnson kombinált definíciója
Két vagy több egyén, akik
• interakcióban vannak egymással,
• kölcsönösen függnek egymástól,
• önmagukat és mások őket olyannak definiálják, mint akik egy csoporthoz tartoznak,
• osztoznak a normakialakításban a közös érdeklődéshez kapcsolódó ügyek esetén és részt vesznek az egymásba kapcsolódó szereprendszerben,
• befolyásolják egymást,
• a csoportot (a csoporttagság tényét) jutalmazónak találják,
• és közös célt próbálnak elérni.
Mi is tehát a (kis)csoport?
• Az interperszonális érintkezések mentén szerveződő emberi társulás(ok).
• A csoporttagok közös normát, hiedelem- és értékrendszert osztanak,
• meghatározott kapcsolatok fűzik össze őket, oly módon, hogy
• bármelyik viselkedése hat az összes többire,
• és hasonló módon motiváltak a specifikus cél elérésére.
A csoportlélektan jelenségei
• Az „ősi kérdés”: van-e csoportlélek?
• Az egyéni pszichikumból nem vezethetők le a csoportjelenségek! (Tehát van kollektív psziché?)
• A csoport pszichikus történéseit csak az egyéni pszichikum hordozhatja,
• de a csoportban van valami többlet:
• ez az interdependencia (K. Lewin)
Az interdependencia
• A csoport mint sajátlagos jellemzők hordozója
• A csoport mint az egyéni viselkedés referencia kerete
• A csoport mint szocializációs tényezők hordozója (pl. az „én” korábbi csoportvonatkozások produktuma)
A (kis)csoport: a társadalom modellje?
• A társadalom csoport-atomisztikus felfogása
• A társadalom:lineárisan egymásba kapcsolódó csoportokból áll
• Ezt gondolta Homans: The Human Groups (1950) című művében
• Társadalmi szerződés elmélete (Rousseau)
A csoport perszonális és strukturális megközelítése
• Perszonális megközelítés: a csoport interaktív rendszer (pszichológia)
• Strukturális megközelítés: a csoport mint társadalmi intézmény (szociológia)
A kiscsoport-lét kritériumai
• Társadalmi alakzat: közös cselekvés és szolidaritás alakítja ki az összetartó „mi”-élményt – szervezett keretek között alakul ki spontán kezdeményezésre
• Preszociális: nem szervezetten kapcsolódik a termelésen nyugvó makroszociális hálózatokhoz
• Alegális: kiesik a makroszociális intézményhálózathoz fűződő jogrendszerből – mégis az intézményes lét felé halad: szokásokat, szabályokat hoz létre
Alapfogalmak: 1. szociális kapcsolatok
• strukturális kapcsolat – túlterjed az egyes tagok élettartamán és részvételén, exterioritás és kényszer jellemzi (Durkheim)
• emberek közötti kapcsolat - lazább, „lágyabb”; átalakul és megszűnik, ha a csoport egy tagja kilép vagy egy új tag belép
• „külső rendszer” – a (kis)csoportot körülvevő strukturális kapcsolatok világa, a „környezet”
• „belső rendszer” – a csoport tagjaiban a csoportfolyamatok során kialakuló viszonyulások, érzelmek (Homans)
Alapfogalmak: 2. Személyek
• Identitás: az egyén szociális objektiválódása egy név, egy cím, életkor, nem (általában: kategória) mentén – egy embernek általában több identitása van, amit helyzetek és e helyzetekben adott, előálló kölcsönös előfeltevések határoznak meg – egy összeszokott csoportnak (és tagjainak) van identitása
Alapfogalmak: 3. Szerep és szerepmagatartás
• Szerep: megerősített identitás(ok), melyek az egyént „kötik” – kölcsönös megegyezésen alapuló elvárások, amelyeket a különböző szociális helyzetekben a mindenkori megerősített identitások keltenek életre
• Szerepmagatartás: szerep-interpretáció – azért van, mert a szerep hordozója sok identitást visz a cselekvésbe – így két véglet:
(a) lojalitás – az egyén önmagát feláldozza a pozíciónak
(b) őszinteség – az egyén önmagát a pozíció fölé helyezi
Alapfogalmak: 4. Szituáció
• A magatartás csak akkor állhat elő, amikor már adott az a helyzet, amelyben megvalósulhat.
• Goffman-féle törvény: a konkrét helyzetet valamely tevékenység definiálja, azaz a szituáció túlmutat a viselkedés konkrét keretein
Alapfogalmak: 4.1. A kiscsoport beágyazottsága
• Minden kiscsoport mögött beavatkozásra készen ott áll a társadalom. - A helyzetek specifikálása ebből következik:
• Korszakos szituáció: történeti és makro-szociológiai determináns - a kiscsoport-kutatás történeti távlat nélkül dolgozik!
• Szubtársadalmi szituáció: az egyén társas- és csoportviszonylatainak komplex valósága, mely sohasem azonos (teljesen) a „laboratóriumi csoporttagsággal”
• Konkrét szituáció: az a keret, amelyben a kölcsönös tevékenység lejátszódik. Ezt a „színrevitel” definiálja.
Miért folyik kiscsoport-kutatás?
• A csoportnak az egyénre gyakorolt hatása: szociális befolyásolás (pszichológiai megközelítés) – a szociális környezetben miképpen zajlik az egyéni fejlődés – a csoport ekkor adottság: a „másik ember”, az egymásmellettiség („co-acting group”, „interacting group”)
• Csoportfolyamatok, csoportstruktúrák: a csoport mint szociális vonatkozások és szabályszerűségek zárt rendszere (szociológiai megközelítés) – a (kis)csoport modell a társadalom vizsgálatában – „A mikrokozmosz szintézise” (Homans)
• Szubkultúrák, kulturális hagyományok és hagyományozás (kulturális antropológiai és történeti megközelítés) – egyének együttléte hosszabb időn keresztül a kognitív, emocionális stb. perspektívák kölcsönös kiegyenlítődéséhez vezet – a csoport közös kultúrája
A mikrokozmosz szintézise
• „Meglehet, egyáltalán nem tudunk olyan elméletet megfogalmazni, amely egész államokra vagy nemzetekre alkalmazható, de talán a kis csoportokra mégis kidolgozhatunk ilyen elméletet.
• A mikrokozmosz szintézise – ez hihetőleg elérhető cél, a kis csoport környezete pedig talán elég kicsi ahhoz, hogy teljesen kifürkésszük.” (Homans, 1950)
|