Talán végre boldogan,
Talán végre gondtalan,
Életet tudok élni,
Vele boldogan tudok élni.
Sikerült, végre rám talált,
Ámor nyila a szívembe talált,
Beleszerettem, s ő is belém,
Idősebb nálam, de csak is belém.
Eljött hozzám, s megismertem,
És azon nyomban megszerettem,
Csak ültem csendben és hallgattam,
Beszéd közben a szavam is elakadt.
Mesélt nekem a nyaráról,
S emlékek jöttek elő a nyaramról,
De boldogan engedtem el őket,
Csak úgy, szélnek ereztettem őket. |