A szabadság

Fehér lovam hátán vágtatok az éjben,

Sötétlő fürtjeim lobognak a szélben.

Futtatok ugyan, de velem az igazság:

Érzem, velem vagy, áldott szabadság!

Lángok mögöttem, előttem villámok.

Mennyien vadásznak! meg nem állhatok,

Fürge lovam hátán a verejtékhabok,

De le nem szállok, míg el nem kaptatok!

Hosszú volt a hajsza, de már messze járok,

Lovam a holdfényben holtfáradt, vánszorog.
A hátán én ülök, immár szabad vagyok.

Írta: Ygnar