Érdekességek
- Magyarország a két bécsi
döntést követően ujjongott. Az
Erdélybe bevonuló csapatokat virágeső
fogadta. Horthy Miklós az
"országgyarapító"
népszerűsége ezekben a hónapokban
érte el csúcspontját, a
kormánypárt is ekkor kapta a legtöbb
voksost (73%). Az ország eufórikus
hangulatára mi sem jellemzőbb, mint hogy az
öngyilkosságok száma 1938-ról
1939-re 10%-kal esett vissza és a
háborús években is igen alacsony
maradt.
- Bárdossy László 1941. Dec.
12-én közölte az USA budapesti
nagykövetével a hadüzeneti
szándékot.
Lépésé Roosevelt nem vette komolyan, s
csak hónapokkal később terjesztette a Kongresszus
elé. Az olasz külügyminiszter Ciano
szerint a State Department illetékes tisztviselője
és a washingtoni magyar ügyvivő
között a hadüzenetet követő
napokban a következő - nyilvánvalóan
soha el nem hangzott, viszont a helyzet
abszurditását tükröző
és a budapesti ellenzéki
körökben terjesztett -
párbeszéd zajlott le:
- Magyarország ugye
köztársaság?
- Nem uram, királyság.
- Akkor van királyuk?
- Nincs, tengernagyunk van.
- Akkor van flottájuk?
- Nincs, mivel nincs tengerünk.
- Van valamilyen követelésük?
- Igen.
- Amerikával szemben?
- Nem.
- Angliával szemben?
- Nem.
- Oroszországgal szemben?
- Nem.
- Hát akkor kivel szemben van
követelésük?
- Romániával szemben.
- Akkor Romániának is hadat fognak
üzenni?
- Nem, uram. Szövetségesek vagyunk.
- A megkülönböztető
rendelkezések ellenére a magyar zsidók
élete 1944-ig nem volt közvetlen
veszélyben. Magyarországon semmiféle
pogromra attrocitásra nem került sor,
ellentétben Romániával,
Jugoszláviával,
Szlovákiával, ahonnan
deportálásuk is már 1942-ben
megkezdődött. Ezen okok miatt kb. 100 000 zsidó
menekült a környező országokból
Magyarországra.
- Magyarország német
megszállása után a
legkülönbözőbb társadalmi
rétegek és érdekcsoportok vezetőit
tartóztatta le a Gestapo hazánkban a
rendőrség segítségével.
Peyer Károly (szoc. dem.), Chorin Ferenc, Goldberger
Leó, gr. Sigray Antal, gr. Apponyi György
került börtönbe. Bethlen István
vidéki rokonainál keresett menedéket,
Kállay Miklós pedig a török
követségen kért menedékjogot.
|