//gportal.hu/portal/omikron-p/

Ugyan már az éj a sötét éj csendje aszal aszal hamuvá zsugorít mint barokk almárium tetején zöld dió    dédanyám lelke    celofán alatt foszlik oszlik évek múlnak tétován csillag pernye súgja ugyan már ha álmatlan bágyadtan pórázra engedve lelkemet mint tépázott papírsárkány torkomra szorul a láng messze nem ereszt nyüszítek is tán előttem szőttes zsűrizett rajta vörös folt csordogál képzelem talán csillagpernye súgja ugyan már zsákutca mélyén vak kandeláber fénytelen félt védtelent rozsda marja virraszt éberen fekete ablakszemen koccan fájdalmas sikoly vélem hangját csillagpernye súgja ugyan már kapualj sötét torka elnyel mélyén csend kuporog rajta lelkem didereg nincs remény csillagpernye súgja még ugyan már